A munkahelyválasztási döntést befolyásoló tényezők
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | dolgozók elégedettségi vizsgálata elégedettség emberi erőforrás menedzsment humán erőforrás menedzsment munkaerő kiválasztás munkahely |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58339 |
| Kivonat: | A szakdolgozat középpontjában a munkavállalók munkahelyválasztási és megtartási döntéseinek vizsgálata áll, különös tekintettel a 21. századi humán erőforrás menedzsment (HRM) szerepére és kihívásaira. A kutatás célja, hogy feltérképezze, mely tényezők befolyásolják leginkább a munkavállalók döntéshozatali folyamatait, valamint, hogy ezekre a tényezőkre milyen válaszokat képesek adni a modern HR-stratégiák. A téma aktualitását a munkaerőpiac gyors változása, a technológiai fejlődés, valamint a munkavállalói elvárások átrendeződése adja, melyek különösen a COVID–19 világjárvány után váltak hangsúlyossá.A dolgozat első részében a szakirodalmi áttekintés keretében bemutatásra kerül a HRM fejlődése, a stratégiai szemlélet térnyerése, valamint olyan kulcsfogalmak, mint a talent attraction, az onboarding, a talent retention, az employer branding és a munkavállalói elkötelezettség. Kiemelt figyelmet kap a munkavállalói élmény, valamint a mentális egészség és a rugalmasság, amelyek napjainkra elengedhetetlen elemei lettek a versenyképes munkáltatói ajánlatnak.A kutatás empirikus része kérdőíves módszeren alapul, amelynek célja a munkavállalói preferenciák és értékítéletek feltárása. A kérdőívet 145-en töltötték ki. A válaszadók többsége szellemi munkakörben dolgozó beosztott alkalmazott volt, így a kutatás elsősorban ezen célcsoport véleményét tükrözi. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a versenyképes fizetés és a juttatások továbbra is kiemelkedően fontosak a munkahelyválasztás szempontjából. Ugyanakkor a nem anyagi tényezők, mint például a munka és magánélet egyensúlya, a rugalmas munkavégzés, a vezetői hozzáállás vagy a fejlődési lehetőségek, szintén meghatározó szerepet játszanak, különösen a hosszú távú elköteleződés és megtartás szempontjából.A kutatás során megfogalmazott kutatási kérdések és hipotézisek szinte mind beigazolódtak és megválaszolásra kerültek: míg az employer branding tényezői nem bizonyultak domináns szempontnak a választás során, a jó vállalati megítélés és a munkáltatói kultúra mégis hozzájárulnak a bizalomépítéshez. A kutatás rávilágított arra is, hogy a munkavállalók egyre tudatosabban mérlegelik a munkahelyi környezetet és a fejlődési lehetőségeket, de a döntés hátterében még mindig az anyagi biztonság áll az első helyen.A dolgozat gyakorlati javaslatokat is megfogalmaz a vállalatok számára: többek között a transzparens bérezési gyakorlatok kialakítása, a rugalmas munkavégzési lehetőségek biztosítása, valamint a célzott vezetőfejlesztés és belső képzések erősítése révén növelhető a munkavállalói lojalitás. A sikeres HR-stratégia ma már nem kizárólag az ösztönzők nagyságán múlik, hanem azon, hogy a szervezet képes-e hiteles, értékek mentén működő és fejlődési lehetőségeket kínáló munkahelyként megjelenni a munkavállalók szemében.Összegzésképpen elmondható, hogy a dolgozat rávilágít: a sikeres HRM nem csupán a munkaerő megszerzéséről szól, hanem a hosszú távú megtartásról és a munkavállalói élmény tudatos alakításáról is. A 21. században azok a vállalatok lesznek versenyképesek, amelyek képesek dinamikusan alkalmazkodni a munkavállalói igényekhez, és hitelesen közvetítik értékeiket a belső és külső célcsoportok felé egyaránt. |
|---|