Egy konkrét vállalkozás áttérése magyar számviteli szabályok szerint készített beszámolóról IFRS szerinti beszámoló készítésére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | áttérés esettanulmány GAAP differenciák IFRS leányvállalat |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58366 |
| Kivonat: | A szakdolgozatom célja annak bemutatása volt, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. hogyan készült fel az IFRS szerinti egyedi beszámolóra való áttérésre, milyen lépéseket tett a megfelelés érdekében, és milyen számviteli, szervezeti, valamint pénzügyi hatásokkal járt ez a folyamat. A dolgozat első része ismertette az IFRS kialakulásának történeti és elméleti hátterét, valamint a nemzetközi és európai szabályozási környezetet. A további fejezetek részletesen elemezték a hazai és nemzetközi számviteli rendszerek közötti különbségeket, különös tekintettel a magyar számviteli törvény és az IFRS követelményei közötti eltérésekre. Ennek keretében sor került a Tesco-Global Áruházak Zrt. IFRS-re való áttérésének esettanulmány-szerű feldolgozására, külön figyelmet fordítva a nyitó IFRS mérlegre, a számviteli politikára, az adóhatásokra, valamint az áttérés során alkalmazott szervezeti és technikai felkészülésre. Az IFRS-re való áttérés számos ponton érdemben módosította a pénzügyi kimutatások szerkezetét és tartalmát. Az alábbiakban részletezem a Tesco-Global Áruházak Zrt. esetében tapasztalt főbb pénzügyi hatásokat: •Eszközök és kötelezettségek újraértékelése: Az IFRS gyakran valós értéken kéri értékelni az egyes tételeket, szemben a magyar számvitel történeti költségalapú megközelítésével. Ez befolyásolta a mérleg főösszeget, valamint a saját tőke nagyságát is. •Bérleti szerződések kezelése (IFRS 16): A működési lízingként elszámolt szerződések az IFRS szerint eszközként és kötelezettségként jelentek meg, ezáltal növelve a vállalat mérlegfőösszegét és hosszú távú kötelezettségeit. Ez a változás hatással volt a tőkeáttételi mutatókra is. •Halasztott adóképzés: A különbségek miatt a nyitómérlegben jelentős halasztott adóeszközök és adókötelezettségek jelentek meg, amelyek a jövőbeni adókötelezettségek szimulációját segítették elő. •Jövedelmezőségi mutatók átalakulása: A kimutatások szerkezeti és tartalmi változása miatt az eredménykimutatásban szereplő üzleti és adózott eredmény eltért a magyar számviteli eredményektől, különösen az értékcsökkenési, lízing- és pénzügyi eredmény hatások miatt. •Saját tőke módosulása: Az IFRS szerinti nyitómérlegben megjelenő értékelési különbözetek hatással voltak a saját tőke összegére, amely – bár csak könyvviteli változás – a hitelezői és befektetői megítélést befolyásolhatta. |
|---|