Költségvetési szervek számviteli rendjének megsértése

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kecskeméti Kitti
További közreműködők: Sisa Dr. Krisztina Andrea
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:államháztartás
államháztartási törvény
költségvetési szervek
számvitel
számviteli törvény
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/58397

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg58397
005 20250923130705.0
008 250923suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Kecskeméti Kitti 
245 1 0 |a Költségvetési szervek számviteli rendjének megsértése  |c Kecskeméti Kitti  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatomat a Költségvetési szervek számviteléről írom a számviteli rendek megsértésére fókuszálva. Bemutatom a 2000. évi C. törvényt a számvitelről és a 2011. évi CXCV. törvényt az államháztartásról, az azonosságaikat, különbségeiket a számviteli alapelvekre kiemelve. Konkrét esettanulmányokon keresztül levezetem ezeknek a törvényeknek, alapelveknek a megsértését, következményeit és javítását. Végezetül javaslatokat teszek a további szabálysértések elkerülésére, hiszen attól függően, hogy ki tárta fel a hibákat a következmények és a javításuk is különböző. Témám azért fontos, mert a költségvetési szervek számviteli rendje a közpénzek átlátható és szabályszerű kezelésének alapja. Legtöbb esetben ezek a szervezetek nem rendelkeznek csak minimális saját bevétellel és költségvetési támogatásból finanszírozzák tevékenységüket. A téma nemcsak elméleti szinten érdekes, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír. A költségvetési rend megsértésével kapcsolatos tanulmányok felhívhatják a figyelmet a rendszer hiányosságaira. Az alábbi hipotéziseim megalapozzák a kutatás irányát, lehetővé téve a szabályszegések főbb okainak, hatásainak és megelőzési lehetőségeinek átfogó vizsgálatát. 1. A költségvetési szervek számviteli szabályainak megsértése nagyobb mértékben fordul elő olyan esetekben, amikor nincs egyértelmű szabályozás. 2. A költségvetési számviteli szabályok megsértésének gyakoriságát az alkalmazottak képzettségi szintje és szakmai felkészültsége is befolyásolja. Ezek vizsgálatára kétféle kutatást végeztem. Első részben az Állami Számvevőszék honlapján megtalálható nyilvános jelentések közül a következő három „Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által teljesített dologi és felhalmozási célú kiadás szabályszerűségének rapid ellenőrzése” jelentést szeretném röviden bemutatni. Állami számvevőszék 24025 jelentés: Itt a következő költségvetési szerveknél feltárt hiányosságokat emelem ki: Ózdi Szakképzési Centrum Váci Szakképzési centrum és Déli Agrárszakképzési Centrum, Kiskunhalasi Szakképzési Centrum. Állami számvevőszék 24027 jelentés: Ebben az Atommagkutató Intézetnél, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetnél, Támogatott Kutatócsoportok Irodájánál, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányságnál, Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányságnál fellelt hiányosságokra fókuszálok. Állami számvevőszék 24035 jelentés: Itt kiemelem a Miskolci Szakképzési Centrum, Országos Vérellátó Szolgálat, Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum, Hagyományok Háza szervezeteknél fellelt hiányosságokat. A hipotézisek igazolására vagy megcáfolására kutatásom második felében kvantitatív kutatási módszert alkalmaztam, amelynek keretében online kérdőíves adatfelvételt végeztem, melyet a költségvetési szerveknél pénzügyi területen dolgozó munkavállalókhoz juttattam el. Először felmértem a válaszadók hátterét, ehhez kapcsolódó kérdés például, hogy milyen költségvetési szervnél és mióta dolgoznak a közszférában. Majd rákérdeztem a számviteli szabályok ismeretére és alkalmazására, illetve saját véleményre, javaslatokra is. Utána összegeztem az ezekből gyűjtött eredményeket, levont következtetéseket, javaslatokat. Szakdolgozatomban arra az eredményre jutottam, hogy a költségvetési számviteli szabályszegések visszaszorítása nem kizárólag jogi vagy adminisztratív kérdés. Komplex, szervezeti és emberi tényezőket is figyelembe vevő megközelítésre van szükség, ahol a szabályozás egyértelműsége, a belső kontrollrendszerek működőképessége, valamint a munkavállalók szakmai felkészültsége együtt képezik a megfelelés alapját. Meggyőződésem, hogy a szabályok betartását segítő környezet megteremtése hosszú távon nemcsak a szabályszerűséget, hanem a pénzügyi átláthatóságot és a szervezeti hatékonyságot is javítja. A jövőbeni fejlesztéseknek ezekre kell épülniük. 
695 |a államháztartás 
695 |a államháztartási törvény 
695 |a költségvetési szervek 
695 |a számvitel 
695 |a számviteli törvény 
700 1 |a Sisa Dr. Krisztina Andrea  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58397/1/Kecskem%C3%A9t_Kitti_MSC_SZV_K%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si%20szervek%20sz%C3%A1mviteli%20rendj%C3%A9nek%20megs%C3%A9rt%C3%A9se.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58397/2/Kecskem%C3%A9ti%20Kitti_MSC_Vezet%C5%91i%20sz%C3%A1mvitel_%C3%96sszefoglal%C3%A1s.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58397/3/KKitti_biralat_20250522.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58397/4/Kecskem%C3%A9ti%20Kitti%20b%C3%ADr%C3%A1lati%20lap%20%C3%A9s%20%C3%B6sszegz%C5%91%20k%C3%A9rd%C3%A9s.pdf  |z Dokumentum-elérés