Az ingatlanárak alakulása a 21. századi Magyarországon
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | állami támogatások demográfia ingatlan jövedelem területi adatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58415 |
| Kivonat: | Jelen dolgozat célja, hogy átfogó képet nyújtson a 21. századi magyar ingatlanárak alakulásáról, feltárva a kormányzati lakáspolitikai intézkedéseket, demográfiai és jövedelemi viszonyokat, valamint a vásárlók pénzügyi tudatosságát.A szakirodalom áttekintése utána bemutattam az ingatlanpiac fogalmát, főbb szektorait és ciklusait, kitérve a vagyon- és befektetés szerepre, illetve a lakhatás alapvető szükségletként való funkcionálására. A dolgozat elején kiemeltem, hogy az ingatlan nem csak gazdasági, hanem alapvető társadalmi jelenség is, hiszen mind a családok életében, mind befektetési célból kiemelt fontosságú.Feltártam időrendben a 2000-es évektől egészen 2024-ig a lakáspolitikai intézkedéseket, amelyeket négy főbb szakaszra bontottam fel.Magyarországon 2010 és 2024 harmadik negyedéve között 230 százalékos növekedést mutatnak a lakásárak. Ez a növekedés az egyik legnagyobb az Európiai Unióban.Fontos azonban megemlíteni a területi különbségeket, ugyanis egy Alföldi vármegyeszékhelyen jóval kedvezőbbek a négyzetméterárak, mint egy Dunántúli vármegyeszékhelyen.A területi különbségek megvizsgáláshoz hat települést hasonlítottam össze az ár, közlekedés és intézményi ellátottság tekintetében, majd meghatároztam az ár/infrastruktúra pontszámot. Az elemzés segített rávilágítani arra, hogy egy adott település mennyire kínálja drágán az ingatlanokat az infrastruktúrához mért pontszámhoz képest és mennyire fontos szerepet tölt be a területi elhelyezkedés.A pénzügyi tudatosság vizsgálatában három vásárlói profilt vizsgáltam meg, hogy mekkora terhet jelent a havi törlesztőrészlet a jövedelemhez képest. A nagyon tudatos vásárlók esetében marad elengedő tartalék a váratlan kiadásokra, míg a kevésbé tudatos vásárlónál a túlhitelezés veszélyes helyzetet eredményezhet.Dolgozatom utolsó részében azt néztem meg, hogy a kihelyezett Babaváró Hitel összefüggésbe hozható-e a születések számával. A regresszióelemzés eredményei azt mutatták, statisztikailag nem bizonyított a hatás. A hitel ösztönzi a családalapítást, de a gyermekvállalási döntések sokkal összetettebb társadalmi és gazdasági tényezők függvényei.Általános következtetésként levonható, hogy a kormányzati támogatások erősen ösztönző erejűek, de önmagában nem elegendőek. A regionális különbségek tovább mélyítik a lakáspiacok közötti különbségeket. A demográfiai intézkedések csak akkor lehetnek hatásosak, ha komplexebb támogatási rendszerben építik be.Bízom benne, hogy a dolgozatom hozzájárul a magyar lakáspolitikai intézkedések továbbfejlesztéséhez és segítenek megteremteni mindenki számára az elérhető lakáshoz jutás feltételeit. |
|---|