A hőszivattyús technológia telepítési hajlandóságának növelése a napelemes rendszereket telepítő cégek körében Magyarországon
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | állami támogatások diverzifikáció EU és Magyarország szakdolgozat zöld energia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58424 |
| Kivonat: | A napenergia és a hőszivattyús rendszerek iránti érdeklődés az elmúlt években jelentősen megnőtt Európa-szerte, beleértve Magyarországot is. A napenergia alapú technológiák elterjedésének hátterében az energiatakarékosság, a fenntarthatóság és az energiafüggetlenség iránti törekvések állnak. A hőszivattyúk térnyerése szintén a környezettudatos fűtési és hűtési megoldások iránti igény növekedésének köszönhető. A két technológia együttes alkalmazása nem csupán a megújuló energiatermelés és felhasználás hatékony integrációját teszi lehetővé, hanem üzleti szempontból is jelentős előnyöket kínál. A szolgáltatási portfólió bővítése révén szélesebb ügyfélkört lehet elérni, valamint a tevékenységek diverzifikációja hozzájárul a vállalat hosszú távú stabilitásához és versenyképességéhez A vizsgált vállalat magyarországi partnervállalati adatai azonban arra mutatnak rá, hogy hazánk elmaradásban van a régió más országaihoz képest azon cégek arányát tekintve, amelyek egyidejűleg foglalkoznak napelemes és hőszivattyús rendszerek telepítésével. Míg más közép kelet európai országokban egyre több kivitelező kínál komplex, kombinált energetikai megoldásokat, Magyarországon ez az arány számottevően alacsonyabb. Ezen jelenség hátterében álló okok feltárása képezte a kutatás központi kérdését, különös tekintettel arra, hogyan ösztönözhetők a napelemes rendszerekre specializálódott cégek a hőszivattyús technológia irányába történő nyitásra. A kutatás egyik alkérdése arra irányul, hogy mely tényezők okozzák Magyarország lemaradását e technológiai integrációban. A vonatkozó szakirodalom több olyan tényezőt is azonosít, amelyek akadályozzák a hőszivattyús rendszerek hazai integrációját. Ide tartozik a bizonytalan szabályozási környezet, a kedvezményes lakossági villamosenergia-árak torzító hatása, a kivitelezői oldalon jelentkező humánerőforrás-hiány, valamint a technológiához kapcsolódó információhiány. E tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a kivitelező vállalkozások jelentős része nem lát kellő gazdasági és technológiai motivációt a portfólióbővítéshez. A kutatás módszertana kvantitatív és kvalitatív elemeket egyaránt tartalmaz. A vállalat partnervállalatainak belső adatállománya alapján megállapítható volt, hogy a kombinált, napelem és hőszivattyú telepítéssel is foglalkozó cégek aránya elmarad a közép kelet európai régió átlagától. A mélyebb okok feltárása érdekében kvalitatív eszközként félig strukturált, tematikus mélyinterjúk készültek olyan kivitelező cégekkel, amelyek kizárólag napelemes rendszerekkel foglalkoznak. E módszer lehetőséget biztosított a válaszadók saját tapasztalatain és nézőpontján keresztül történő árnyalt helyzetelemzésre. Az interjúk eredményei alapján a leggyakoribb akadályozó tényezők közé tartozik a hőszivattyús technológiával kapcsolatos szakmai tudás hiánya, a szükséges eszközpark hiányosságai, a technológiai bizonytalanság, valamint a bruttó elszámolási rendszer bevezetéséhez kötődő jogi és pénzügyi kiszámíthatatlanság. A kvalitatív kutatás kiegészült a vizsgált vállalat felsővezetésével folytatott egyeztetésekkel is, amelyek tovább erősítették az azonosított problémakörök gyakorlati relevanciáját. A kutatás eredményeként egy olyan fejlesztési terv került kidolgozásra, amely három fő pillér mentén kívánja támogatni a napelemes rendszerekre specializálódott cégeket a hőszivattyús technológia irányába történő bővítésben. Az első pillér az oktatási háttér megerősítését célozza, amely termékspecifikus útmutatókon, online konzultációkon és valós helyszíneken megvalósuló gyakorlati képzéseken keresztül valósul meg. A második pillér a technikai háttér fejlesztését támogatja, például szerszámtámogatási programok és eszközbeszerzési lehetőségek biztosításával. A harmadik pillér az operatív kivitelezési nehézségek áthidalását szolgálja, különös tekintettel a kivitelezői együttműködések ösztönzésére azon cégek között, amelyek nem rendelkeznek saját gépészeti kapacitással. A fejlesztési terv megvalósítása költséghatékony módon tervezhető. A fejlesztési terv idei évi költsége – amelynek része a féléves előkészítési időszak - várhatóan 3,72 millió forint. A számítások alapján már 11–14 új hőszivattyús projekt értékesítése elegendő a beruházás megtérüléséhez. A program bevezetése 2025. júniusára ütemezhető, amely időzítés jól illeszkedik a nyári hűtési szezon végéhez, így a hatékonyság és a piaci hatás maximalizálható. A fejlesztési terv célja nem csupán a rövid távú portfólióbővítés elősegítése, hanem egy hosszú távon fenntartható támogató környezet kialakítása is. Ennek eredményeként a napelemes cégek fokozatosan, szakmai felkészültséggel és üzleti stabilitással tudnak belépni a hőszivattyús piacra, hozzájárulva ezzel a megújuló technológiák hazai elterjedéséhez és Magyarország dekarbonizációs célkitűzéseinek megvalósításához. |
|---|