Az agráriumban működő KKV-k utódlásának kérdései
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 21. század agrárkérdés családi gazdaság(ok) generációváltás kis- és középvállalkozás - KKV |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58467 |
| Kivonat: | A mezőgazdaságban működő kis- és középvállalkozások (KKV-k) jövője szorosan összefügg azzal, hogy miként képesek átörökíteni működésüket a következő generációra. Dolgozatomban ezt a kérdéskört vizsgáltam, fókuszálva a családi tulajdonban lévő agrárvállalkozások utódlási folyamataira. A téma aktualitását az adja, hogy egyre több családi gazdaság kerül nehéz helyzetbe, amikor a tulajdonosok életkora előrehaladtával szükségessé válik a stafétabot átadása, miközben a folyamat sokszor előkészületlenül zajlik.A dolgozatom során primer és szekunder kutatási módszereket alkalmaztam. A szekunder kutatás segítségével mutattam be a KKV-k helyzetét hazánkban, valamint, hogy hogyan alakult a KKV-k száma az utóbbi években. Kitértem a hazai gazdaság helyzetére is, azon belül is a mezőgazdaság jelentőségére. A következő alfejezetben ismertettem, hogy milyen jogszabályok, előírások vonatkoznak egy mezőgazdaságban működő vállalkozásra, vállalkozóra, majd az utódlás kérdései, dilemmáit elemzem, különös tekintettel a mezőgazdasági vállalkozásokra.A primer kutatás kvalitatív módszertanon alapult, amely során nyolc mélyinterjút készítettem: négyet olyan személlyel, akik vállalkozásukat már átadták vagy folyamatban van az átadás, illetve négyet már aktívan működő utódokkal. A beszélgetések célja az volt, hogy feltérképezzem azokat a tényezőket, amelyek elősegítik vagy éppen akadályozzák az utódlási folyamatot. Az interjúalanyok különböző élethelyzetekből és vállalkozási méretekből érkeztek, így a vizsgálat komplex képet adott a generációváltás sokszínű kihívásairól.A kutatás során kiderült, hogy a sikeres utódlás kulcsa elsősorban a hosszú távú gondolkodás és a tudatos felkészülés. Azok a családok, ahol az utód már fiatal korától bekapcsolódik a vállalkozás mindennapjaiba, előnyből indulnak. Az agrárszakmai tudás, a formális végzettség és a gyakorlati tapasztalat együttesen képezik azt az alapot, amelyre biztonsággal lehet építeni. A személyes motiváció és az agrárium iránti elköteleződés szintén meghatározó: azok az utódok, akik nemcsak kötelességből, hanem belső indíttatásból folytatják a családi vállalkozást, jellemzően határozottabb jövőképpel és vezetői ambícióval rendelkeznek.A pozitív példák mellett azonban számos probléma is felszínre került. A legkritikusabb pont a formális utódlástervezés hiánya volt: a vizsgált családok egyikében sem készült hivatalos átadási stratégia vagy jogilag rendezett terv. Ez nemcsak jogi és pénzügyi bizonytalanságot szülhet, hanem konfliktusforrást is a családon belül. Emellett az idősebb generáció ragaszkodása a döntési jogkörhöz sok esetben hátráltatja az utód önállósodását. A vezetési stílusbeli különbségek – például a modern technológiákhoz való viszony vagy az üzleti szemlélet változása – gyakran eltérő megközelítésekhez vezetnek, ami súrlódásokat idézhet elő.Külső tényezők, mint a gazdasági bizonytalanság, az agrárium sajátos kockázatai (például időjárás, munkaerőhiány), valamint az adminisztratív terhek tovább nehezítik a vállalkozások generációváltását. Mindezek ellenére a kutatás alapján megállapítható, hogy ahol a családon belül erős az együttműködés, a kommunikáció nyílt és támogató, valamint közös a jövőkép, ott az utódlás – minden nehézség ellenére – eredményesen véghezvihető.Dolgozatom rávilágított arra, hogy az agrár KKV-k utódlása nem csupán technikai vagy gazdasági kérdés, hanem mélyen emberi, kapcsolati és értékalapú folyamat. A siker titka a családi összhang, a tervezés tudatossága és az alkalmazkodás képessége. |
|---|