Kibervédelem mindannyiunkat érint

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Földházi Péter
További közreműködők: Alex Veisz
Baják Dr. Imre
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:adatbiztonság
adatvédelem
hálózati biztonság
információbiztonság
információvédelem
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/58489
Leíró adatok
Kivonat:A digitális kor beköszöntével az információs technológia gyökeresen átformálta mindennapi életünket, példátlan lehetőségeket nyitva, ugyanakkor újfajta kihívásokat és az informatikai rendszerektől való fokozott függőséget eredményezve. Ebben a globálisan összekapcsolt, digitális világban a kibervédelem központi jelentőségűvé, alapvető társadalmi, gazdasági és nemzetbiztonsági érdekké lépett elő. Jelen szakdolgozat elsődleges célja, hogy rávilágítson a kibervédelem kritikus fontosságára, továbbá bemutassa azokat az eszközöket és módszertani megközelítéseket, amelyekkel hatékonyan vehetjük fel a küzdelmet a folyamatosan változó és egyre kifinomultabb digitális fenyegetésekkel szemben.A dolgozat módszertanilag az információs társadalom kialakulásának és a digitális transzformáció életünk különböző területeire (kommunikáció, információszerzés, tanulás, munkavégzés, szórakozás, vásárlás, ügyintézés, okos eszközök) gyakorolt hatásának felvázolásával indul, kiemelve a növekvő digitális függőségből fakadó kockázatokat. Ezt követően részletesen elemzi a kibervédelem mint érdekvédelem sokrétűségét, különös tekintettel a személyes adatok és a privát szféra védelmére, a gazdasági szereplők biztonságának garantálására, valamint a nemzetbiztonságot érintő komplex kockázatok kezelésére.A mű ezt követően a leggyakoribb kibertámadási formák és az ellenük foganatosítható védekezési stratégiák részletes bemutatására összpontosít. Ennek keretében kitér a hálózatbiztonság, az alkalmazásbiztonság és a végpontvédelem alapvető elveire és technológiai megoldásaira. Bemutatja továbbá a fenyegetésfelderítés és -reagálás modern, proaktív és reaktív megközelítéseit, beleértve a Biztonsági Operációs Központok (SOC) működését, a SIEM (Security Information and Event Management) rendszerek szerepét, az incidenskezelés strukturált folyamatait, a digitális forenszika jelentőségét, a fenyegetésfelderítési információk (threat intelligence) hasznosítását, valamint az automatizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit a védekezés hatékonyságának növelése érdekében.A szakdolgozat gyakorlati hozzájárulásaként konkrét, kevésbé közismert, ám az átlagfelhasználókat is potenciálisan érintő támadási vektorokat szemléltet – mint például a BadUSB eszközökkel elkövetett támadások, az otthoni Wi-Fi hálózatok biztonságának kompromittálása, valamint a man-in-the-middle típusú támadások. Ezen esettanulmányok kapcsán a dolgozat konkrét, gyakorlatias javaslatokat fogalmaz meg a hatékony védekezés érdekében, hangsúlyozva a biztonságos protokollok, erős authentikációs módszerek, a fizikai és szoftveres védelmi rétegek, valamint a felhasználói tudatosság növelésének fontosságát.Összegzésként a szakdolgozat megállapítja, hogy a kibervédelem a digitális korban messze túlmutat egy szűken értelmezett technikai feladaton; alapvető szükségletté és kollektív felelősséggé vált. Az egyének, vállalatok és államok digitális biztonságának szavatolása holisztikus szemléletet, a megfelelő technológiák körültekintő alkalmazását, jól definiált biztonsági folyamatok következetes betartását, és mindenekelőtt a felhasználók folyamatos képzését és éberségének fenntartását igényli a dinamikusan változó kiberfenyegetésekkel szemben.