Egy széthulló föderáció árnyékában A délszláv háború és hatásai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Bosznia-Hercegovina délszláv háború Jugoszlávia Szerbia Szlovénia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58690 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58690 | ||
| 005 | 20251027142242.0 | ||
| 008 | 251027suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kelemen Teodor Barnabás | |
| 245 | 1 | 0 | |a Egy széthulló föderáció árnyékában |b A délszláv háború és hatásai |c Kelemen Teodor Barnabás |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A 20. század végi Európa egyik legtragikusabb és legösszetettebb konfliktusának számít a délszláv háborúk sorozata, amely Jugoszlávia felbomlásának következményeként robbant ki. A szakdolgozatom célja, hogy bemutassam azokat a történeti, politikai és társadalmi folyamatokat, amelyek az egykor soknemzetiségű állam megszűnéséhez vezettek, illetve elemezze a régión belüli legfontosabb tagköztársaságok – Szerbia, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina – szerepét. Dolgozatomban amellett érvelek, hogy Jugoszlávia szétesése nem csak egy politikai kudarc, hanem a szövetségi struktúra belső ellentmondásainak, az etnikai nacionalizmus újjáéledésének, illetve a régre visszanyúló történelmi sérelmek feldolgozatlanságának összetett eredménye volt. Dolgozatom első fejezete Jugoszlávia történelmi előzményeit tárgyalja, a délszláv egység gondolatától kezdve az 1918-as államalapításig. Ezt követően írok a királyi Jugoszlávia centralizált rendszerének sikertelenségéről, a második világháború során zajló megszállásról és ellenállásról, majd a kommunista hatalomátvételről, amely később hosszú időre szilárdította meg a szocialista föderáció kereteit. Külön figyelmet fordítok az 1974-es jugoszláv alkotmány elemzésére, amely formálisan megerősítette a tagköztársaságok autonómiáját, ám ezáltal megalapozta a későbbi politikai dezintegrációt is. Írásom fő fókuszában az 1980-as évek végétől kibontakozó válságfolyamatok állnak, nagy figyelmet fordítva Slobodan Milošević politikájára, aki a szerb nacionalizmus középpontba állításával súlyos konfliktusokat idézett elő a föderáció más tagköztársaságaiban. Részletesen elemeztem Szlovénia gyors és a többi tagköztársasághoz képest békés kiválását a jugoszláv államból, amely egy rövid háborút eredményezett, de lehetővé tette a szlovének gyors nemzetközi elismerését és a sikeres nyugati integrációt. Horvátország esetében ezzel szemben a függetlenségi törekvések véres háborúvá fajultak, melyben a szerb kisebbség és a horvát kormány között kiéleződő konfliktus lehetetlenné tette a békés megoldást. A Horvátországban történt események bemutatása során külön kitérek a Krajinai Szerb Autonóm Körzet létrejöttére és a Jugoszláv Néphadsereg szerepvállalására is. Dolgozatom egy nagyon fontos részét képezi Bosznia-Hercegovina példája is, amely a térség legvéresebb háborúját szenvedte el. A három fő etnikum – bosnyákok, horvátok, szerbek – közötti konfliktus megrázó fejezeteket eredményezett, ide értve Szarajevó ostromát illetve a srebrenicai népirtást. A boszniai konfliktus elemzése során a dolgozatom rámutat arra, hogy az állami működés lehetetlenné vált az etnikai viszonyok alapján létrehozott politikai rendszerben, illetve hogy a daytoni megállapodás bár lezárta a háborút, hosszú távú stabilitást nem biztosított Bosznia-Hercegovinában. Dolgozatom végkövetkeztése szerint a széthullás nem egy geopolitikai átrendeződés mellékterméke, hanem sokkal inkább egy hosszú ideje fennálló, rendszerszintű válságfolyamat végpontja. Az állam széteséséhez vezető út tanulsága, hogy a nemzeti sokféleség önmagában nem jelent konfliktusforrást, amennyiben azt a megfelelő politikai intézményrendszer képes kezelni. Ezek nélkül azonban az etnikai identitások politikai mozgósítása, a történelmi sérelmek kiélezése és a gazdasági egyenlőtlenségek elmélyülése szükségszerűen vezetett a föderáció széthullásához és kegyetlen háborúkhoz. Dolgozatom fő célja, hogy rávilágítson arra, hogy a mai Balkán stabilitása szempontjából a demokratikus konszolidáció, a jogállamiság megerősítése és az etnikai együttélés új alapokra helyezése nélkülözhetetlen feltétel. | |
| 695 | |a Bosznia-Hercegovina | ||
| 695 | |a délszláv háború | ||
| 695 | |a Jugoszlávia | ||
| 695 | |a Szerbia | ||
| 695 | |a Szlovénia | ||
| 700 | 1 | |a Gyene Dr. Pál István |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szerényi Róbert |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58690/1/Szakdolgozat_Kelemen_Teodor_Barnab%C3%A1s_MH7FG5%20%282%29.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58690/2/Kelemen%20Teodor.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58690/3/Szakdolgozat%20b%C3%ADr%C3%A1lat%20Kelemen%20Teodor%20Barnab%C3%A1s.pdf |z Dokumentum-elérés |