Globális küzdelem a diszkrimináció ellen Az emberi jogok nemzetközi dimenziói
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | antiszemitizmus diszkrimináció emberi jogok nemi diszkrimináció szólásszabadság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58692 |
| Kivonat: | A szakdolgozat központi kérdése az emberi jogok egyetemességének és a kulturális különbségeknek az összeegyeztethetősége a diszkrimináció elleni globális fellépés kontextusában. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a diszkrimináció különböző formái – különösen az etnikai és nemi alapú megkülönböztetés – milyen mértékben strukturális jellegűek és milyen szerepet játszanak a nemzetközi közösségek, államok és civil szervezetek ezek felszámolásában. A dolgozat elméleti kerete az emberi jogi univerzalizmus és a kulturális relativizmus közötti feszültségre épül, különös figyelemmel a multikulturalizmus kihívásaira. A dolgozat interszekcionális megközelítéssel vizsgálta a diszkriminációt, amely lehetővé tette annak bemutatását, hogy bizonyos társadalmi csoportokat – például nőket etnikai kisebbségi háttérrel – halmozottan érinthet a hátrányos megkülönböztetés. A kutatás során négy hipotézis került megfogalmazásra, amelyek többek között a nemzetközi fellépés hatékonyságát, a politikai akarat szerepét, valamint az érintettek bevonásának szükségességét vizsgálták. Két esettanulmány – az aalst-i karnevál antiszemita megnyilvánulásai és az afgán nők jogainak korlátozása a tálib hatalomátvételt követően – szolgáltak empirikus példaként. Az esetek rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi jogi eszközök hatékonysága jelentős mértékben függ a politikai, kulturális és társadalmi kontextustól. A dolgozat megállapította, hogy a diszkrimináció rendszerszintű jelenség, amelynek kezelése jogi, társadalmi és intézményi szinten egyaránt szükséges. Az egyetemes emberi jogi normák érvényesítése csak akkor lehet eredményes, ha az figyelembe veszi a kulturális sokszínűséget és az érintettek bevonásával valósul meg. A kutatás a holisztikus, interdiszciplináris megközelítéseket, valamint a helyi közösségek bevonására építő nemzetközi együttműködéseket javasolja jövőbeli irányként a jogalkotásban és a végrehajtásban. |
|---|