Globális küzdelem a diszkrimináció ellen Az emberi jogok nemzetközi dimenziói
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | antiszemitizmus diszkrimináció emberi jogok nemi diszkrimináció szólásszabadság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58692 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58692 | ||
| 005 | 20251027142244.0 | ||
| 008 | 251027suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Fleck Johanna Sofia | |
| 245 | 1 | 0 | |a Globális küzdelem a diszkrimináció ellen |b Az emberi jogok nemzetközi dimenziói |c Fleck Johanna Sofia |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozat központi kérdése az emberi jogok egyetemességének és a kulturális különbségeknek az összeegyeztethetősége a diszkrimináció elleni globális fellépés kontextusában. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a diszkrimináció különböző formái – különösen az etnikai és nemi alapú megkülönböztetés – milyen mértékben strukturális jellegűek és milyen szerepet játszanak a nemzetközi közösségek, államok és civil szervezetek ezek felszámolásában. A dolgozat elméleti kerete az emberi jogi univerzalizmus és a kulturális relativizmus közötti feszültségre épül, különös figyelemmel a multikulturalizmus kihívásaira. A dolgozat interszekcionális megközelítéssel vizsgálta a diszkriminációt, amely lehetővé tette annak bemutatását, hogy bizonyos társadalmi csoportokat – például nőket etnikai kisebbségi háttérrel – halmozottan érinthet a hátrányos megkülönböztetés. A kutatás során négy hipotézis került megfogalmazásra, amelyek többek között a nemzetközi fellépés hatékonyságát, a politikai akarat szerepét, valamint az érintettek bevonásának szükségességét vizsgálták. Két esettanulmány – az aalst-i karnevál antiszemita megnyilvánulásai és az afgán nők jogainak korlátozása a tálib hatalomátvételt követően – szolgáltak empirikus példaként. Az esetek rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi jogi eszközök hatékonysága jelentős mértékben függ a politikai, kulturális és társadalmi kontextustól. A dolgozat megállapította, hogy a diszkrimináció rendszerszintű jelenség, amelynek kezelése jogi, társadalmi és intézményi szinten egyaránt szükséges. Az egyetemes emberi jogi normák érvényesítése csak akkor lehet eredményes, ha az figyelembe veszi a kulturális sokszínűséget és az érintettek bevonásával valósul meg. A kutatás a holisztikus, interdiszciplináris megközelítéseket, valamint a helyi közösségek bevonására építő nemzetközi együttműködéseket javasolja jövőbeli irányként a jogalkotásban és a végrehajtásban. | |
| 695 | |a antiszemitizmus | ||
| 695 | |a diszkrimináció | ||
| 695 | |a emberi jogok | ||
| 695 | |a nemi diszkrimináció | ||
| 695 | |a szólásszabadság | ||
| 700 | 1 | |a Buday-Sántha Dr. Judit Andrea |e ths | |
| 700 | 1 | |a Ürmös Andor |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58692/1/Glob%C3%A1lis%20k%C3%BCzdelem%20a%20diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3%20ellen%20Az%20emberi%20jogok%20nemzetk%C3%B6zi%20dimenzi%C3%B3i.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58692/2/FleckJ_biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58692/3/Biralat_%C3%9Crm%C3%B6s_szakdolgozat%20FleckJ.pdf |z Dokumentum-elérés |