A BYD magyarországi piacra lépésének vizsgálata és várható hatásai az elektromos autó piacra
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | autóipar autópiac BYD elektromos autó Magyarország versenytársak |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58946 |
| Abstract: | A közlekedési szektorban végbemenő változás, különösen az elektromos járművek (EV) megjelenése korunk egyik legfontosabb globális trendje, amelyet a technológiai innováció, a megnövekedett környezetvédelmi szabályozás és a fogyasztói preferenciák változása alakít. Az Európai Unió által kitűzött ambiciózus cél, miszerint 2035-ig betiltják a belső égésű motorral (ICE) működő új autók értékesítését, tovább mozdítja ezt a folyamatot, és megváltoztatja az autógyártók helyzetét. Ugyanakkor egy ilyen radikális változás révén új, dinamikus, erős szereplők lépnek be a piacra, köztük az elektromos járműgyártó BYD (Build Your Dreams), amely akkumulátorgyártóból a világ egyik legnagyobb elektromos járműgyártójává fejlődött, és ambiciózus tervei vannak az egész világra való terjeszkedésre.Szakdolgozatom a BYD magyar piacra lépését vázolja fel, elemezve annak gazdasági hátterét, stratégiai vonatkozásait, a vállalatot érintő kockázatokat és lehetőségeket, valamint a hazai elektromosautó-szektorra várható hatásokat. Magyarország földrajzi helyzete és a kormány befektetésösztönző politikája lehetővé tette, hogy a BYD európai stratégiájában célpiactá váljon, amit a Szegeden épülő autógyár bejelentése is bizonyít.Kutatásom célja, hogy teljes képet adjak a BYD magyarországi jelenlétéről, feltárva a piacra lépést befolyásoló gazdasági tényezőket, a fogyasztói véleményeket, a versenyt, valamint rávilágítson a vállalat jövőbeli fejlesztéseire, három fontos kérdés megválaszolása mellett: Milyen gazdasági tényezők befolyásolják a BYD magyar piacra lépését, és milyen kihívásokkal néz szembe?Melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak a BYD gépjárművek népszerűségéhez és magyarországi sikeréhez, és hogyan viszonyul a márka a helyi fogyasztói preferenciákhoz és a versenyhez?Milyen lehetséges jövőbeli forgatókönyvek emelhetők ki a BYD magyar piacon való jelenlétére?A tanulmányban egy gazdag módszertant alkalmazok, amelyben kvalitatív és kvantitatív módszereket kombináltam, hogy szélesebb körben és mélyebben megértsem a vizsgált jelenséget. Ez a módszer magában foglalta az elektromobilitás trendjeivel, piaci viszonyaival és a BYD globális stratégiájával kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintését. Elemeztem a nyilvánosan elérhető statisztikákat, hogy azonosítsam mind a méretet, mind a szegmenseket, valamint a BYD kezdeti pozícióját a potenciális magyar elektromos járművek piacán. Ezt követően Michael E. Porter öttényezős modelljét alkalmaztam a BYD piaci helyzetének mérlegelésére és a versenyhelyzet jobb megértésére. Hogy megértsük, hogyan érzékelik a fogyasztók a fogyasztói nézőpontot, kvalitatív, mélyinterjút készítettem négy magyarországi elektromos autó tulajdonossal; 3 BYD tulajdonos és 1 Tesla tulajdonos a márkához fűződő motivációjukat, tapasztalataikat és attitűdjüket vizsgálva. Kutatásom elemzései alapján három lehetséges jövőbeli forgatókönyvet készítettem a BYD magyarországi jövőjére.A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a BYD hihetetlenül jól belépett a magyar piacra, 2024 első tizenegy hónapjában a becslések szerint 16,2%-kal az elektromos járművek piacán, ami jóval meghaladja a nagyobb nyugat-európai piacokon elért adatokat. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a magyar piac jelentős árérzékenységgel, valamint a BYD kedvező ár-érték aránnyal párosul, amit (az interjúk szerint) a fogyasztók a modern technológia, jól felszerelt és érzékelt minőségérzet szempontjából nagyon jól érzékelnek. A vállalati vásárlások túlsúlya mellett (részben az állami támogatások miatt) a BYD az átlagosnál is jobban teljesít a fogyasztók körében. Úgy tűnik, hogy a siker számos modellre épül (Atto 3, Seal, Dolphin stb.), amelyek mindegyike a különböző fogyasztói igények kielégítésének sikerét jelzi. Ahogy Porter elemzése is rávilágít, jelentős a verseny (Tesla, a VW-csoport stb.), a vásárlók alkuereje növekszik, a helyettesítők (különösen a használt ICE (belső égésű motoros) autók) fenyegetései az infrastruktúra hiányából fakadnak, ugyanakkor jól szemlélteti a BYD vertikális integrációjának előnyeit (pl. a beszállítói alkukból történő energiatermelés csökkentése). A fő kockázatok közé tartozik az új márka iránti bizalom kiépítésének szükségessége (a hagyományos felé hajló piacon belül), a díjköteles infrastruktúra kiépítésének sebessége (egyes interjúalanyok aggodalmát fejezték ki a töltési sebességgel kapcsolatban), valamint az esetleges geopolitikai és szabályozási kockázatok (pl. az EU-ból származó tarifák).Összefoglalva, a kutatásom megállapította, hogy a BYD magyar piacra lépése az előzetes megállapítások szerint sikeres, kihasználva a piacot és a cég erősségeit. A legvalószínűbb előrehaladási forgatókönyv a „realisztikus” forgatókönyv által modellezett fokozatos, folyamatos növekedés lenne, amelynek során a BYD jelentős, de nem feltétlenül meghatározó szereplővé válhat a magyar elektromos járművek piacán, és hozzájárulhat az elektromobilitás versenyéhez és terjeszkedéséhez. A jövőbeni sikerek lehetőségei a márkafejlesztésen, az ügyfélélményen, a szolgáltatási háttér kialakításán, a folyamatos versenystratégián és a kedvező külső környezeti fejlesztéseken (infrastruktúra, szabályozási tényezők) függenek. |
|---|