A fenntarthatóság nyomában Környezeti tudatosság fejlődése nemzetközi szinten az első hivatalos egyezménytől napjainkig

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Fiák Eszter
További közreműködők: Marosán Dr. Bence Péter
Smid Réka Debóra
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:EU környezetvédelmi politika
fejlődő országok
fenntartható fejlődés
ipari forradalom
Magyarország
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/59044

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg59044
005 20251027142846.0
008 251027suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Fiák Eszter 
245 1 2 |a A fenntarthatóság nyomában  |b Környezeti tudatosság fejlődése nemzetközi szinten az első hivatalos egyezménytől napjainkig  |c Fiák Eszter  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A fenntarthatóság nyomában: Környezeti tudatosság fejlődése nemzetközi szinten az első hivatalos egyezménytől napjainkig A dolgozat célja, hogy áttekintést nyújtson a fenntarthatóság fogalmának és a környezeti tudatosság nemzetközi szintű fejlődésének főbb mérföldköveiről az első ENSZ-egyezményektől napjainkig. A bevezetésben definiáljuk a fenntarthatóságot az 1987-es Brundtland-jelentés alapján, és felvázoljuk a dolgozat hipotézisét: az iparosodott és a fejlődő országokban hozott fenntarthatósági intézkedések sikeressége jelentősen eltér egymástól, mivel azok hatékonysága az adott ország gazdasági, politikai és társadalmi helyzetétől függ. A történeti áttekintés során a szerző a Brundtland-jelentést, az ipari forradalmak környezeti következményeit, majd Rachel Carson „Néma tavasz” című művét és az 1960-as évekbeli zöld mozgalmak (Greenpeace, Friends of the Earth) alakulását helyezi fókuszba. Ezután a dolgozat kronologikus sorrendben vizsgálja az ENSZ Stockholmi Konferenciáját (1972), a Montreáli Protokollt (1987), a Kiotói Jegyzőkönyvet (1997), valamint a Párizsi Megállapodást (2015), kiemelve mindegyik sikerét és a fejlődő országok számára jelentkező korlátokat. A Rio+20 Konferencia és az ENSZ 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési Céljai részletes elemzése rámutat a globális együttműködés, a „közös, de differenciált felelősség” elvének és a pénzügyi-technikai alapok (például a Zöld Klíma Alap) kulcsszerepére. A dolgozat empirikus részében a magyar fenntarthatósági stratégiákat és eredményeket helyezzük összehasonlításba néhány iparosodott és fejlődő ország példájával, statisztikai adatok és esettanulmányok segítségével. A vizsgálat során megállapítjuk, hogy míg az iparosodott országok – köszönhetően fejlettebb infrastruktúrájuknak és anyagi forrásaiknak – gyorsabban és ambiciózusabban tudnak klímavédelmi intézkedéseket bevezetni, addig a fejlődő országok esetében a gazdasági növekedés és a fenntarthatósági célok gyakran ütköznek, és a „közös, de differenciált felelősség” elve csak részben kompenzálja a forráshiányt. A dolgozat konklúziójaként hangsúlyozzuk, hogy a globális kihívások – klímaváltozás, biodiverzitás-vesztés, szegénység és élelmiszerbizonytalanság – csak nemzetközi összefogással és a Fenntartható Fejlődési Célok szisztematikus megvalósításával kezelhetők eredményesen. Javasoljuk a legjobb gyakorlatok átvételét, a pénzügyi támogatási mechanizmusok (Zöld Klíma Alap, multilaterális fejlesztési alapok) erősítését, továbbá a civil és kormányzati szereplők közötti partnerségek intenzívebb kialakítását. A jövőbeli kutatások számára ajánljuk a klímapolitikák hosszú távú hatásainak kvantitatív vizsgálatát, valamint a fejlődő országok fenntarthatósági stratégiáinak esettanulmány-alapú összehasonlítását. 
695 |a EU környezetvédelmi politika 
695 |a fejlődő országok 
695 |a fenntartható fejlődés 
695 |a ipari forradalom 
695 |a Magyarország 
700 1 |a Marosán Dr. Bence Péter  |e ths 
700 1 |a Smid Réka Debóra  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59044/1/Szakdolgozat%20Fi%C3%A1k%20Eszter%20v%C3%A9gleges.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59044/2/B%C3%ADr%C3%A1lat-Fi%C3%A1k%20Eszter-Maros%C3%A1n-2025.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59044/3/Szakdolgozat%20%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se%20k%C3%BCls%C5%91%20konzulens%20%C3%A1ltal%202025.%20Fi%C3%A1k%20Eszter.pdf  |z Dokumentum-elérés