Az Egyesült Államok afganisztáni szerepvállalása 2001-től 2021-ig
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | afganisztán Amerikai Egyesült Államok állami gazdaságpolitika nemzetközi kapcsolatok terrorizmus |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/59046 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg59046 | ||
| 005 | 20251027142848.0 | ||
| 008 | 251027suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Nyeste Anna | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az Egyesült Államok afganisztáni szerepvállalása 2001-től 2021-ig |c Nyeste Anna |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom az Amerikai Egyesült Államok afganisztáni szerepvállalását vizsgálja 2001 és 2021 között, különös tekintettel arra, hogy a közel húsz évig tartó katonai jelenlét milyen hatást gyakorolt Afganisztán belső viszonyaira, valamint a nemzetközi kapcsolatok alakulására. A dolgozat célja, hogy átfogó képet nyújtson az afganisztáni háború geopolitikai hátteréről, az amerikai döntéshozatal logikájáról, a katonai beavatkozás céljairól és következményeiről. A kutatás történeti és társadalomtudományos keretben vizsgálja az Egyesült Államok külpolitikáját, a terrorizmus elleni háború indokait és eredményeit, valamint Afganisztán államiságának és társadalmi struktúráinak változását. A dolgozat első részében bemutatom Afganisztán történelmi fejlődését, társadalmi szerkezetét, etnikai és vallási összetételét, valamint a politikai instabilitás és háborús konfliktusok hosszú távú hatásait. Részletesen elemzem a tálib mozgalom keletkezését, ideológiai alapjait és hatalmi felemelkedését, valamint az Al-Káida jelenlétének és működésének jelentőségét a térségben. Külön fejezetet szentelek a 2001. szeptember 11-i terrortámadásoknak és azok globális politikai következményeinek, amelyek közvetlenül kiváltották az amerikai katonai beavatkozást. Az „Operation Enduring Freedom” hadművelet célja a tálib rezsim megdöntése, az Al-Káida felszámolása, valamint egy demokratikus afgán állam létrehozása volt. A kezdeti katonai sikerek ellenére hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetépítés, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és a stabilitás megteremtése jóval összetettebb és hosszabb folyamat, mint azt eredetileg feltételezték. A dolgozat bemutatja, hogyan formálta az amerikai politika ezt a küldetést a Bush-, Obama-, Trump- és Biden-adminisztrációk alatt, és hogyan változott az Egyesült Államok hozzáállása a katonai jelenléthez és a kivonuláshoz. Megemlítem az afgán lakosság mindennapi életét befolyásoló tényezőket is: a korrupció, a drogkereskedelem, a törzsi viszonyok és a vallási szélsőségesség továbbra is akadályozták az ország fejlődését. A 2021-es amerikai csapatkivonás, és a tálibok gyors térnyerése újra rávilágított arra, hogy a külső katonai jelenlét nem pótolja a belső társadalmi kohézió és legitim államvezetés hiányát. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy bár az Egyesült Államok rövid távon elérte legfontosabb katonai céljait – például Oszáma bin Láden likvidálását –, a hosszú távú célkitűzések, mint a demokrácia megszilárdítása és a tartós béke biztosítása nem valósultak meg. A konfliktus tanulsága, hogy a katonai eszközök önmagukban nem alkalmasak egy állam újjáépítésére vagy tartós politikai stabilitás létrehozására. A beavatkozásnak hiányzott az egységes, koherens stratégiai kerete, és gyakran reagált inkább rövid távú politikai nyomásra, semmint mélyreható helyzetelemzésre. Összegzésként megállapítható, hogy Afganisztán példája intő jel lehet a jövő nemzetközi beavatkozásai számára. A fenntartható béke és fejlődés érdekében elengedhetetlen a helyi viszonyokra szabott, hosszú távú, diplomáciai, gazdasági és társadalmi eszközöket integráló megközelítés alkalmazása. Az afganisztáni háború öröksége ma is hatással van a globális biztonságpolitikára, és újraértékelésre készteti a katonai intervenciók szerepét a XXI. század világpolitikájában. A dolgozatban külön fejezetben mutatom be a Hámid Karzai által vezetett ideiglenes, majd választott kormány politikai mozgásterét, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesült az újjáépítés és kormányzás során. Foglalkozom a nemzetközi közösség, különösen a NATO szerepével is, továbbá elemzem az amerikai döntéshozók belpolitikai motivációit, különös tekintettel arra, hogyan befolyásolta a közvélemény, a választási ciklusok és a stratégiai szövetségi érdekek a háború fenntartását és lezárását. A dolgozat célja nemcsak a történeti és külpolitikai események bemutatása, hanem azok kritikai értékelése is, különös tekintettel a siker és kudarc fogalmának újraértelmezésére a nemzetközi intervenciók kontextusában. | |
| 695 | |a afganisztán | ||
| 695 | |a Amerikai Egyesült Államok | ||
| 695 | |a állami gazdaságpolitika | ||
| 695 | |a nemzetközi kapcsolatok | ||
| 695 | |a terrorizmus | ||
| 700 | 1 | |a Gyene Dr. Pál István |e ths | |
| 700 | 1 | |a Mudriczki Irén |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59046/1/szakdolgozat_nyeste_anna.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59046/2/Nyeste%20Anna.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59046/3/K%C3%BCls%C5%91%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |