Új-Zéland fenntartható gazdasági fejlődése a zöld gazdasági modell és annak kulturális dimenziói

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Marton Krisztián
További közreműködők: Huszár Dr. Erika
Tömöry Anna Mária
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:fenntartható fejlődés
fenntartható gazdaság
gazdasági fejlődés
kultúra
Új-Zéland
zöldgazdaság
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/59097
Leíró adatok
Kivonat:Új-Zéland földrajzi elhelyezkedése és természeti értékei mellett kulturális szempontból is egyedi. Az ország legnagyobb kisebbsége az őslakos maorik sok tekintetben kiemelt státuszt élveznek az országban. Ősi tudásrendszerükről, sajátos természetfilozófiájukról és a környezeti fenntarthatóság felé való elköteleződésükről ismertek. Nézeteik potenciális integrálása a fenntarthatósági politikákba egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban, így szerepük sok kutatás központi témájává vált. Ezáltal bennem is megfogalmazódtak kérdések, melyekre saját kutatásom keretében keresem a válaszokat. Célom, hogy átfogó képet nyújtsak Új-Zéland fenntartható gazdasági fejlődési kihívásairól, valamint arról, hogy az országban elő maorik kulturális hagyományai hogyan segíthetik ezen kihívások kezelését. A dolgozat központi hipotézise, hogy a maorik kulturális hagyományai és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységei jelentősen hozzájárulnak Új-Zéland fenntartható gazdasági fejlődésre való átállásához - továbbá, hogy a maorik környezeti fenntarthatóság terén mutatott szerepvállalásával javul a szociális és gazdasági helyzetük és ez hatással van a zöld átállás költségeire. Dolgozatomat a fenntartható fejlődés elméleti alapjainak ismertetésével kezdem. Megkísérlem rendszerezni a kapcsolódó fogalmakat (fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés, zöld gazdasági modell), majd a kultúra elméleteit és kapcsolódási pontjait azonosítom a fenntartható fejlődéssel. Ezt követően Új-Zéland bemutatása következik földrajzi és történeti szempontból, valamint az ország főbb makrogazdasági jellemzőin keresztül, kitérve a maori népcsoport jelenlegi helyzetére és kihívásaira. A dolgozatot a kormányzati szerepvállalás és a fenntarthatósági célkitűzések ismertetésével folytatom. Külön fejezetben felvázolom a maori kulturális elveket és azok kapcsolatát a környezeti fenntarthatósággal, továbbá megvizsgálom azok viszonyát a hagyományos nyugati értékrendhez. Ezt követi egy gazdasági szektor elemzés, amelynek keretében bemutatásra kerül a megújuló energiaipar szerepe, valamint három olyan terület, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke jelentősnek mondható. Ez az agrárszektor, a közúti közlekedés, valamint a turizmus. A szektor elemzés keretében azonosítom azokat a pontokat, ahol szerepe lehet a hagyományos maori szemléletmód és a nyugati nézetek kapcsolódásának, továbbá bemutatom a maori vállalkozások fenntarthatósági gyakorlatait. Végül egy konkrét esettanulmánnyal igyekszem megerősíteni a hipotézisek helytállóságát. A téma speciális, földrajzilag és kulturálisan kötött jellege miatt a dolgozat elsődleges forrásbázisát interneten elérhető, angol nyelvű szakirodalom, szakmai folyóiratokban megjelent – jellemzően új-zélandi – tudományos publikációk, hivatalos kormányzati stratégiai dokumentumok, valamint nemzeti és nemzetközi statisztikai adatbázisok – elsősorban a Stats NZ, OECD, és a World Bank nyilvánosan hozzáférhető adatai – alkotják.