A migráció, mint biztonsági kihívás
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | európai integráció gazdaság integráció migráció válság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/59193 |
| Kivonat: | A szakdolgozat célja annak vizsgálata, hogy a migráció miként jelent biztonságpolitikai kihívást az Európai Unió számára, különös tekintettel a 2015-ös migrációs válságot követően kialakult intézményi, politikai és társadalmi válaszreakciókra. A dolgozat alapfeltevése, hogy a migrációs jelenségek biztonságiasítása nem csupán a tényleges fenyegetések, hanem politikai narratívák és társadalmi percepciók eredményeként vált meghatározóvá. A kutatás során megfogalmazott hipotézisek szerint a migrációval kapcsolatos biztonsági retorika elsősorban a tagállamok politikai érdekeit szolgálja, miközben a valós biztonsági kockázatok gyakran túlértékeltek; továbbá, hogy az uniós migrációs politika nem képes hatékonyan összehangolni a biztonsági szempontokat az emberi jogi normákkal. A dolgozat első részében a migráció biztonságiasításának elméleti kereteit mutatom be, majd a 2015-ös válság eseményein keresztül elemzem az uniós válaszreakciókat. Kiemelt figyelmet kap a Frontex szerepének bővülése, az uniós migrációs politika reformtörekvései, valamint az ezekkel párhuzamosan megjelenő jogi és etikai dilemmák. A migráció és a terrorizmus közötti vélt összefüggések elemzése rámutat arra, hogy a társadalmi félelmeket nem feltétlenül közvetlen tapasztalatok táplálják, hanem gyakran a média és a politikai diskurzus hatása. A dolgozat empirikus részét egy kérdőíves kutatás képezi, amely a migrációval kapcsolatos magyarországi társadalmi attitűdöket vizsgálja. Az eredmények alapján a válaszadók többsége fenyegetésként tekint a migrációra, miközben saját környezetében nem tapasztalt ezzel összefüggő konfliktust. A társadalmi vélekedések megosztottak: egyesek szigorú szabályozást sürgetnek, míg mások a beilleszkedés támogatását és az integráció lehetőségeit hangsúlyozzák. A dolgozatot két esettanulmány zárja: a 2015-ös válság uniós kezelése, valamint az EU–Törökország-megállapodás biztonságpolitikai vonatkozásai. A kutatás végkövetkeztetése szerint a migráció kérdése továbbra is kettős kihívást jelent: egyensúlyt kell teremteni a közösségi biztonság, az emberi jogok és az európai értékrend között, miközben szükség van egy hosszú távon fenntartható, összehangolt migrációs politikára.A dolgozat hozzájárul a migráció biztonságpolitikai értelmezéséről szóló tudományos diskurzushoz, különösen azáltal, hogy összeveti az elméleti kereteket a gyakorlati politikai döntésekkel és társadalmi reakciókkal. A kutatás eredményei hasznosak lehetnek a migrációs politika jövőbeli alakításában, különösen olyan intézkedések kidolgozásánál, amelyek célja az uniós szintű szolidaritás erősítése és a társadalmi feszültségek mérséklése. |
|---|