Az adóhatósági ellenőrzés fejlődése és az általános forgalmi adó kapcsolata

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kissné Zsila Boglárka Éva
További közreműködők: Fellegi Miklós
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Adóhivatal
ellenőrzés
áfa
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/9785
Leíró adatok
Kivonat:Szakdolgozatom az általános forgalmi adó bevételek és az ellenőrzés fejlődéséről, a kettejük között fennálló kapcsolatról szól. Az adóhatósági ellenőrzések lefolytatásának szabályait a 2003. évi XCII.törvény részletesen szabályozza, amiben az évek során csak kisebb módosítások fordultak elő. A törvény bemutatja az ellenőrzés különböző típusait is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év elején közzéteszi az adott évre vonatkozó ellenőrzési irányokat, melyben meghatározásra kerül, hogy mely területekre, ágazatokra, tevékenységi körökre fog a hivatal kiemelt figyelmet fordítani az ellenőrzések során. Ebben a dokumentumban rögzítésre kerülnek azok az arányszámok, amelyek meghatározzák, hogy a különböző ellenőrzési típusok között milyen megoszlásban fognak az adott évben ellenőrzéseket kezdeményezni. Ezekből is látható, hogy az adóhatósági ellenőrzés ezen része évek óta változatlannak tekinthető, azonban az ellenőrzés eszköztárában lényegi változások történtek. Ezek a változások azt a célt hivatottak szolgálni, hogy a gazdasági életben mindig is jelen lévő feketegazdaság és gazdasági bűnözés ellen minél hatékonyabban tudjanak fellépni és megakadályozni, hogy tisztességes piaci magatartást folytassanak bizonyos gazdasági szereplők. Ennek egyik lépéseként 2013-ban a pénztárgépek online beköttetésre kerültek az adóhivatalhoz. Elsősorban azoknál a tevékenységi köröknél tették ezt kötelezővé, ahol az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatták, hogy a nyugta/bizonylat adási fegyelem alacsony. Az évek során folyamatosan bővítették azon tevékenységi köröket, ahol kötelező az online pénztárgép alkalmazása. A másik, még jelentősebb intézkedés az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (röviden: EKÁER) bevezetése, amely nyomán minden áruforgalommal kapcsolatosan szállítást be kell jelenteni az NAV felé. Az EKÁER rendszer bevezetésének egyik célja, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem lett bejelentve, és amelynek eredete nem visszakövethető. A rendszer másik célja, hogy az áruszállításhoz kapcsolódó közterhek, elsősorban az általános forgalmi adó megfizetésre kerüljön.