(Re)iszlamizációs törekvések a Balkánon a posztháborús etnikai törésvonalak és törékeny egyensúlyok mentén. REISLAMISATION EFFORTS ON THE BALKAN PENINSULA – POST-WAR ETHNIC BREAK LINES AND BRITTLE BALANCES

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Bándy Katalin
Pintér Tibor
Dokumentumtípus: Cikk
Sorozat:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 2018 No. 4 (Különszám)
Tárgyszavak:
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1041

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ1041
005 20200707124231.0
008 200707suuuu hu o 000 zxx d
022 |a 2630-886X 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Bándy Katalin 
245 1 0 |a (Re)iszlamizációs törekvések a Balkánon a posztháborús etnikai törésvonalak és törékeny egyensúlyok mentén.  |b REISLAMISATION EFFORTS ON THE BALKAN PENINSULA – POST-WAR ETHNIC BREAK LINES AND BRITTLE BALANCES  |c Bándy Katalin  |h [elektronikus dokumentum] 
300 |a 57-73 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 2018 No. 4 (Különszám) 
520 3 |a A Balkán-félsziget az európai történelem folyamán mindig jelentős szerepet játszott mozgalmasságával, mozaikosságával. Jelenleg területének legnagyobb része nem tartozik az Európai Unióhoz, mindennek ellenére, talán pontosan ezért ma is fokozott figyelem kíséri a térség társadalmi, politikai és gazdasági folyamatainak alakulását. Az iszlám vallás és társadalomberendezkedés erőteljes térnyerése figyelhető meg Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia területein is, mindez az Európai Unióval és az ortodox Szerbiával, nem mellesleg a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokra is rányomja bélyegét. Az iszlám újbóli megerősödése a régióban a következő évtizedek társadalomfejlődését, politikai orientációját, általános biztonságát is meghatározza. Mindezek miatt az egyes országok belső folyamataira és a külső kapcsolatrendszerre is betekintést nyújtunk munkánkban. Az országok etnikai, nyelvi, vallási, kulturális alapjaikat tekintve, valamint a gazdasági intézményrendszert vizsgálva, különböző csoportokba sorolhatók, semmiképpen sem lehet azokat homogén csoportként kezelni. Az országok identitástudatának instabilitása is hozzájárult az iszlám vonzerejének, mint alternatív identitásbeli elemnek a megerősödéséhez. Ez a típusú megközelítés megköveteli az államok és nemzetközi szervezetek által hivatalosan közölt statisztikákon túli, szociológiai jellegű művek továbbelemzését is, ilyen módon gazdagítva a tanulmány módszertani repertoárját. Az érintett országok hivatalos statisztikái jelentik természetesen a felhasznált adatok alapmintáját. 
650 4 |a közgazdaságtudományok 
700 1 |a Pintér Tibor  |e aut 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1041/1/BANDY_Katalin_PINTER_Tibor.pdf  |z Dokumentum-elérés