| Kivonat: | A film születése Franciaországhoz kötődik, a Lumiere fivérek nevéhez. Akkor még csupán olyan mozgóképek voltak, melyek életből felvett jeleneteket vetítettek le. Később, miután megjelentek az alkotói vénával megáldott rendezők, a mozgóképek impresszionista alkotásokként váltak vásári mulatságokból művészetté az első világháború alatt. Ezzel, a szórakozásnak egy olyan fajtája alakult ki, amely teljesen megváltoztatta az emberek kulturális szokásait. A Lumiere fivérek óta azonban számos formában és minőségben változott a filmművészet. Míg Amerikában alapvetően a szórakoztatóipar egy szerves részét képezi, addig Európában megmaradt a művészet kifejező eszközeként, jelentőségteljes nemzeti értékeket képviselve. Ebben az értelemben tehát, nem csupán egyszerű szórakoztatásról szól, hanem egy olyan kifejezőeszköz, ami sajátos színészi játékot és nyelvezetet használ, hogy hosszas tervezés és munkát követően tehetséges rendezők alkotásai, olykor akár egy nemzetet foglalkoztató aktuális kérdést feldolgozva megszólítsák a közönséget. Ezt követi iparág finanszírozása és a remélhető bevétel is. Ez a helyzet változatlan Magyarországon is, hiszen a magyar filmművészet nem feltétlenül üzleti fogás, hanem a nemzeti kultúra vérkeringésének szerves részét képezi. Az elmúlt pár évben pedig, a magyar filmalkotások határokon átívelő figyelemnek örvendtek. A film, mint kulturális érték megőrzője mindmáig elsődleges feltétele a filmalkotások támogatásának odaítélésében Magyarországon, továbbá a magyar gazdaság jelentőségteljes hányadát is képezi. A 25%-os adókedvezmény és a külföldi koprodukciók fokozódó jelenléte egyre fontosabbá teszi a filmipar részvételét. Azonban, iparághoz híven a filmipar is számos kihívással néz szembe. Ez a tanulmány felvázolja a magyar filmtámogatást és összehasonlítja a magyar filmek versenyhelyzetét egyes európai országokéval. Kutatásunkban alapvetően szekunder adatokra alapozottan vetjük össze a filmiparban szerepet játszó országok jellemzőit a magyar helyzettel. Az összehasonlítások során a statisztika eszköztárával dolgozunk, így nemcsak helyzeti pillanatképet kapunk a magyar filmiparról, de kísérletet teszünk egy előremutató prognózis felvázolására is. |
|---|