Iszlám állam - állam?

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Kertész Gábor
Format: Book part
Published: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály Budapest 2017
Series:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 1
Subjects:
Kulcsszavak:Iszlám Állam
Közel-Kelet
Diplomácia
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1171

MARC

LEADER 00000naa a2200000 i 4500
001 publ1171
005 20200828114215.0
008 200204s2017 hu o 000 zxx d
020 |a 9786155607288 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Kertész Gábor 
245 1 0 |a Iszlám állam - állam?  |c Kertész Gábor  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály  |b Budapest  |c 2017 
300 |a 41-58 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 1 
520 3 |a Még el sem ültek a 2007-es pénzpiaci válság utórengései, nemhogy a helyreállítás befejeződött volna, mikor új szereplő jelent meg a nemzetközi hírekben: az Iszlám Állam. Eleinte azt hittük, a már hosszabb ideje ismert al-Kaida egy tagjáról van szó. Hamarosan a közel-keleti geopolitika meghatározó tényezője lett. De mi is ez? A cikkben az Iszlám Állammal kapcsolatban eddig született tanulmányok és elemzések alapján elindulva keresem az elvi és a gyakorlatban használható választ. Államnak mondja magát a nevében; és nem csak a média, hanem nemzetközi szinten minden politikus is ezen, a saját maga választotta néven nevezi, de közben terrorszervezetként, nem államként definiálják. A kérdés megválaszolásához először a fogalmakat szükséges tisztázni. Állam? Terrorszervezet? Vagy valami más? Melyiknek tudjuk jobban megfeleltetni? Ez idáig tiszta elmélet. Az viszont már egy alkalmazott tudomány, az üzlet, vagy a politika illetve a diplomácia kérdése, hogy a szigorú elméleti vizsgálat által adott válasz megfelel-e, vagy valamilyen alakításra van szükség, hogy a céljainknak és érdekeinknek megfelelő eredményt kapjuk. Ehhez viszont elsődleges fontosságú, hogy tisztában legyünk valós céljainkkal és érdekeinkkel; a döntéshozók legalább saját maguknak ne hazudjanak ebben a kérdésben. Ahhoz, hogy valakivel üzleteljünk, gazdasági kapcsolatban legyünk, nem szükséges azonos, vagy akár hasonló alapokon állnunk. Működnek üzleti kapcsolatok a felek közti bizalom hiányában is, csak a biztonságra fordítanak nagyobb erőforrásokat. Az erre vonatkozó döntést az üzleti kapcsolattal járó előnyök és hátrányok mérlegelésével lehet megalapozottan meghozni – és a körülmények változásakor szükség esetén felülvizsgálni. Elemzem még azt a kérdést is, hogy milyen indokok és hatások hozták létre az ISIS-t; és ha legyőzzük, akkor később már csak múló emlék marad, vagy számítani lehet ismételt – esetleg új név alatti – megjelenésére. 
650 4 |a politikatudományok 
695 |a Iszlám Állam 
695 |a Közel-Kelet 
695 |a Diplomácia 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1171/1/03_Kertesz.pdf  |z Dokumentum-elérés