A társadalmi tőke és a közösségi agrármarketing kapcsolata

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Fekete-Frojimovics Zsófia
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály Budapest 2016
Sorozat:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 1
Tárgyszavak:
Kulcsszavak:Társadalmi tőke
Közösségi agrármarketing
Közös fellépés
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1190

MARC

LEADER 00000naa a2200000 i 4500
001 publ1190
005 20200828111142.0
008 200204s2016 hu o 000 zxx d
020 |a 9786155607158 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Fekete-Frojimovics Zsófia 
245 1 2 |a A társadalmi tőke és a közösségi agrármarketing kapcsolata  |c Fekete-Frojimovics Zsófia  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály  |b Budapest  |c 2016 
300 |a 52-73 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 1 
520 3 |a Az előadás a társadalmi tőke fogalmának értelmezésén keresztül mutatja be annak helyét és szerepét a közösségi agrármarketingen belül. A mezőgazdasági piacok átalakulása több agrárországot is arra ébresztett rá, hogy szükség van a mezőgazdasági termékek értékesítésének központi támogatására. Ennek következményeként állami vezénylésű marketingszervezetek alakultak ki, amelyek a piacgazdaságba illeszkedve fejtik ki közösségi marketingtevékenységüket anélkül, hogy disszonanciát keltenének (Gaál, 2001). Számos nemzetközi példát találhatunk a közösségi agrármarketing működésére vonatkozóan, amelyek nagy fontossággal bírnak a magyar közösségi agrármarketing kialakításának szempontjából. Ilyen közösségi agrármarketing szervezet például Nagy-Britanniában a Food From Britain, Franciaországban a SOPEXA, Ausztriában az AMA és Németországban a CMA. Az országos marketingszervezetek fő feladatai közé tartozik egy adott ország agrártermékeinek értékesítés- ösztönzése, az ország agrárkínálatának bővítése, illetve alakítása, a fogyasztói lojalitás fokozása a hazai termékek iránt és az agrárium munkájában résztvevők marketingszemléletének formálása. Az Európai Unió országaiban a nemzeti marketingszervezetek céljai, felépítése, működése jelentős különbségeket mutat. Az Európai Unió tagállamaiban működő országos közösségi agrármarketing szervezetek legfontosabb jellemzőinek rövid áttekintése után látható, hogy az egyes államok mennyire fontosnak ítélik az adott termékcsoportok, a vertikum és az ország agrártermékeinek és élelmiszereinek közösségi marketingjét. A közösségi agrármarketing fontosságát az is alátámasztja, hogy a szakmai szervezetek munkája nem szűnik meg egyetlen tagállamban sem, még akkor sem, ha maga az ezzel foglalkozó szervezet átszervezésre kerül. A német, a francia és a brit agrármarketing szervezetek nagyméretűek, sokrétű tevékenységet végeznek, és a belföldi piac védelme mellett jelentős exportmarketing tevékenységet folytatnak. A másik póluson az AMA áll, amely deklaráltan a belföldi piac védelmét, a fogyasztói patriotizmus fejlesztését jelölte meg fő prioritásként. A kiemelt fontosságú szakmai szervezetek munkájának áttekintése után, a tanulságok levonásával javíthatjuk a hazai közösségi agrármarketing jelenlegi működését. 
650 4 |a gazdálkodás- és szervezéstudományok 
695 |a Társadalmi tőke 
695 |a Közösségi agrármarketing 
695 |a Közös fellépés 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1190/1/Fekete_Frojimovics%20Zs%C3%B3fia_2016_1.pdf  |z Dokumentum-elérés