A bitcoin és banki alapú finanszírozás összehasonlítása

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Gyüre Ferenc
Format: Book part
Published: Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest 2019
Series:Válogatott tanulmányok kutató hallgatók munkáiból az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatások eredményeiből
Subjects:
Kulcsszavak:EFOP 3.6.1-16-2016-00012
bitcoin
kritpovaluta
digitális pénzeszköz
bitcoinmenedzsment
banki menedzsment
kriptovaluta­alapú utalás
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1591

MARC

LEADER 00000naa a2200000 i 4500
001 publ1591
005 20191209093509.0
008 191209s2019 hu o 000 zxx d
020 |a 9786155607745 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Gyüre Ferenc 
245 1 2 |a A bitcoin és banki alapú finanszírozás összehasonlítása  |c Gyüre Ferenc  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem  |b Budapest  |c 2019 
300 |a 223-276 
490 0 |a Válogatott tanulmányok kutató hallgatók munkáiból az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatások eredményeiből 
520 3 |a Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy egy cég, ha szeretné megváltoztatni pénzügyi menedzsmentjét, bővíteni más pénzügyi teljesítési móddal, módozatok­kal, ahhoz milyen elméleti kérdéskört és logikát kell végigvezetnie, átgondolnia. Ezen belül azt vizsgáltam, milyen lehetőségek vannak arra, hogy egy cégvezetés kriptovaluta­alapú finanszírozásra térjen át. A Vizsgáltam a bitcoin mint kriptovalutát, és azon belül is három esetet. Ez a három eset alapvetően a bitcoinszerzési módokat foglalja magába. Tehát azt feltételeztem, hogy a cég a három közül az egyik módon megszerzi a bitcoint, a megfelelő mennyiség felhalmozása után pedig fizetéseket lehet vele végrehajtani. Ehhez először megvizsgáltam, milyen és mekkora költség jelentkezik egy általános banki utalás során, majd ugyanarra az alapösszegre megvizsgáltam, mennyi a költség bitcoin használata esetén. A számításom során az utóbbi jött ki haszonnal több mint 100 ezer forintos értékben havi szinten. Az átállási módokra úgy tekintettem, mint ha a vállalkozás befektetne egy új fizetési módra, ahol a kezdeti költség maga az átállási költség, a bevételi pénzáram pedig havi szinten ez a kicsit több mint 100 ezer forint. A három átállási mód: bitcoinbányászás, tőzsdén vásárlás, valamint bitcoin elfoga­dása ellenérték fejében. A bányászáshoz speciális számítógépre van szükség, emellett nagyon magas energiaköltségre kell számítani, így e kettő összege volt a kezdeti beru­házási összeg, ami alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ha nem bányászunk ki bitcoint, csak a gép folyamatosan működik, hatalmas veszteség keletkezik. A tőzsdei vásárlás ellenértéke során a tőzsdei illeték és egyéb járulékos költségek voltak a kezdeti költségek, és ha szembeállítottam a havi 100 ezer forintos bevételt, akkor kicsit több mint 5 év alatt térült meg a beruházásom. Az ellenérték fejében történő átvétel esetében semmilyen egyéb számításra nem volt szükségem – ha megvan a megfelelő mennyisé­gű bitcoinom és elkezdem a BTC alapú utalásokat, már az első hónaptól generálódik a 100 ezer forintos bevételem, ami azonnali hasznot teremt. A vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy nem tudjuk pontosan megmon­dani, melyik a jó megoldás, mert mindegyik hordoz magában veszélyt, de akár nagy profitszerzési lehetőséget is. Véleményem szerint így egyelőre az a helyes megoldás, hogy a teljes pénzügyi menedzsment átállása helyett a megosztásos menedzsment a kifizetődő, valamint a legmeghatározóbb piaci előnyt az jelentheti, hogy ki milyen hamar mer pénzügyi menedzsment BTC­re való átállásban gondolkodni. 
650 4 |a gazdálkodás- és szervezéstudományok 
695 |a EFOP 3.6.1-16-2016-00012 
695 |a bitcoin 
695 |a kritpovaluta 
695 |a digitális pénzeszköz 
695 |a bitcoinmenedzsment 
695 |a banki menedzsment 
695 |a kriptovaluta­alapú utalás 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1591/1/mtmt_Hallgato%CC%81i_ko%CC%88tet_intreakti%CC%81v_p223-276.pdf  |z Dokumentum-elérés