Az Európai Unió kereskedelempolitikai törekvései az elmúlt évtizedben
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
2019
|
| Sorozat: | Prosperitas
6 No. 2 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.31570/Prosp_2019_02_2 |
| Kulcsszavak: | integrációs törekvések új generációs szabadkereskedelmi megállapodás EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás CETA JEFTA EJEPA |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/1598 |
MARC
| LEADER | 00000nab a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | publ1598 | ||
| 005 | 20230130134856.0 | ||
| 008 | 210602s2019 hu o 000 zxx d | ||
| 022 | |a 2786-4359 | ||
| 024 | |a 10.31570/Prosp_2019_02_2 |2 doi | ||
| 040 | |a BGE Publikációtár Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Majoros Pál | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az Európai Unió kereskedelempolitikai törekvései az elmúlt évtizedben |c Majoros Pál |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |a Budapesti Gazdasági Egyetem |c 2019 | ||
| 300 | |a 30-55 | ||
| 490 | 0 | |a Prosperitas |v 6 No. 2 | |
| 520 | 3 | |a Az ezredfordulót követően az Európai Unió is intenzíven bekapcsolódott a felgyorsuló integrációs kezdeményezésekbe. A szerző célja a 2010 utáni megállapodások bemutatása, az integrációs törekvések regionális és tartalmi változásainak elemzése. Az új szerződések regionális megoszlását nézve feltűnő, hogy Kelet-Ázsia és Latin-Amerika a nyitás iránya. Az ezen régión belüli OECD-tagállamok a partnerek (Dél-Korea, Japán, Mexikó, Chile, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada), a nagyon fejlett Szingapúr, néhány gyorsan fejlődő, újonnan iparosodó ország (Indonézia, Vietnam, Tunézia és a MERCOSUR-államok). (A szerző kiemelt figyelmet fordít a vizsgált időszak legfontosabb – EU–Japán – megállapodásának.) Alacsonyabb fejlettségi szintű ország közöttük csupán az Andoki Közösség és Közép-Amerika országai. Figyelemre méltó azonban, hogy Fekete-Afrika és az Indiai-óceán térsége gyakorlatilag kimaradt az integrációs törekvésekből. (Kína éppen ezeket a régiókat célozta meg kereskedelmi, beruházási és segélypolitikájával.) Az új megállapodásokban már nemcsak túllépnek a hagyományos gazdasági-kereskedelmi kérdéseken (nem egyszerűen ipari szabadkereskedelem), hanem megjelennek beruházásvédelmi, versenypolitikai, logisztikai, szellemi tulajdonvédelmi részek is a megállapodásokban. A fejlődésnek ebben a szakaszában az integrációnak a gazdasági érdekközösség szükséges, de nem elégséges feltétele. Egyre nagyobb a szerepe az integrációnak, mint értékközösségnek. Gazdasági érdekek és civilizációs értékek együttese jellemzi az új generációs megállapodásokat. | |
| 650 | 4 | |a gazdálkodás- és szervezéstudományok | |
| 695 | |a integrációs törekvések | ||
| 695 | |a új generációs szabadkereskedelmi megállapodás | ||
| 695 | |a EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás | ||
| 695 | |a CETA | ||
| 695 | |a JEFTA | ||
| 695 | |a EJEPA | ||
| 856 | 4 | 0 | |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1598/1/Majoros_Az-EU-kereskedelempolitikai.pdf |z Dokumentum-elérés |