A hungarikum, mint endogén erőforrás szerepe a helyi fejlesztésben, a Gönci barackpálinka példáján keresztül

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Ritter Krisztián
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék 2019
Sorozat:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 2019 No. 1
Tárgyszavak:
Kulcsszavak:Endogén erőforrás
Helyi gazdaságfejlesztés
Mezőgazdaság, vidékfejlesztés
Agriculture
Endogenous resources
Local economic development
Rural development
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1612

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ1612
005 20200707124849.0
008 200204s2019 hu o 000 zxx d
022 |a 2630-886X 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Ritter Krisztián 
245 1 2 |a A hungarikum, mint endogén erőforrás szerepe a helyi fejlesztésben, a Gönci barackpálinka példáján keresztül  |c Ritter Krisztián  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék  |c 2019 
300 |a 45-60 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 2019 No. 1 
520 3 |a Miközben az elmúlt évtizedekben a helyi erőforrások szerepe a terület- és vidékfejlesztésben határozottan előtérbe került, a számos településen, térségben korábban főszerepet játszó agrárium gazdasági/társadalmi súlya jelentősen csökkent. A Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézete (RGVI) évente szervez vidéki térségekre irányuló kutatásokat, melyek során többek közt az agrárium és az élelmiszertermékek helyi fejlesztési stratégiában betölthető szerepét vizsgáljuk. Hipotézisünk, hogy az endogén forrásokra épülő gazdaságfejlesztés számos hazai kistérség esetében kitörési pontot jelenthet a hosszú távú fejlesztések terén. Ennek vizsgálata az itt ismertetésre kerülő kutatás kapcsán a Magyar Értéktárban nyilvántartott eredetvédett gönci barackpálinka területi hatásaira fókuszálva történt. A gyűjtött szekunder adatok mellé 2014 tavaszán mélyinterjúk készültek a vizsgált hungarikum előállításában, gondozásában résztvevő személyekkel, turisztikai szolgáltatókkal és a helyi vidékfejlesztés fontosabb szereplőivel. A kutatási eredmények igazolták, hogy a hungarikumok előállítása számos közvetlen és közvetett haszonnal jár a vizsgált térségek társadalmának és gazdaságának egészére. Hozzájárul többek között a helyben történő munkahelyteremtéshez és megőrzéshez, a helyi vendéglátás és turizmus serkentéséhez, az alapanyag előállítók és a szeszfőzdék bevételeinek, és így a helyi adóbevételek növekedéséhez. Emellett a kiváló minőségű termékek diverzifikációs lehetőséget nyújtanak a helyi gazdálkodók számára, továbbá a hungarikum védjegy hozzájárul a vizsgált térségek ismertségének növeléséhez is. A vizsgálat azonban arra is rávilágított, hogy nagyobb figyelmet kellene helyezni országosan és helyi szinten is az endogén forrásokra alapozott kézműves termékek értékteremtésére, helyi gazdaságfejlesztési lehetőségeikre. 
650 4 |a gazdálkodás- és szervezéstudományok 
695 |a Endogén erőforrás 
695 |a Helyi gazdaságfejlesztés 
695 |a Mezőgazdaság, vidékfejlesztés 
695 |a Agriculture 
695 |a Endogenous resources 
695 |a Local economic development 
695 |a Rural development 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1612/1/RITTER_Krisztian.pdf  |z Dokumentum-elérés