Nemzetközi rendszer és geopolitikai modellek közép-európai perspektívából

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Szilágyi István
Format: Article
Published: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék 2019
Series:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 2019/1 No. 1
Subjects:
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1614

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ1614
005 20200204165619.0
008 200204s2019 hu o 000 zxx d
022 |a 2630-886X 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Szilágyi István 
245 1 0 |a Nemzetközi rendszer és geopolitikai modellek közép-európai perspektívából  |c Szilágyi István  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék  |c 2019 
300 |a 61-87 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 2019/1 No. 1 
520 3 |a 1991. december 25-én megszűnt a Szovjetunió. Mihail Gorbacsov elnöki tisztségről történő lemondása a szervezett kelet-nyugati konfliktusok lezárulását, a bipoláris világ végét, a nemzetközi viszonyokban bekövetkező jelentős változások kezdetét jelentette. Történelmi értelemben véve rövid ideig egyetlen szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok maradt a színen. Egy évtized elteltével azonban már kibontakoztak egy többpólusú és interdependens nemzetközi rend körvonalai. Növekedett a jelentősége az Eurázsiai magtérségnek. A neoeurázsianizmus képviselőjeként színre lépett a birodalmi státusz visszaszerzése céljával Oroszország. A Kreml vezetése a döntéshozatal során jól hasznosítja Alexander Dugin geopolitikai elemzéseit. Kína új szuperhatalomként gyors terjeszkedésbe kezdett és növelte befolyását a világban. A belső ellentétektől szabdalt Európai Unió kísérletet tesz megtépázott hatalmi pozícióinak megőrzésére. A jelzett változásokkal párhuzamosan a nemzetközi viszonyok rendszerében megnőtt a civilizációk, identitások és az új típusú gazdasági-politikai integrációk befolyásoló szerepe. Mindezek a tényezők és folyamatok új térbeli struktúrákat alakítottak ki és jelentős hatást gyakoroltak az egypólusú (atlantista) globalizáció felfogását elutasító geopolitikai gondolkodás fejlődésére és befolyásolják Közép-és Kelet-Európa nemzetközi viszonyokban játszott szerepét és mozgásterét. A tanulmány a fent vázolt tényezők elméleti öszefoglalására és szintetizálásra vállalkozik. 
650 4 |a politikatudományok 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1614/1/SZILAGYI_Istvan.pdf  |z Dokumentum-elérés