A nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra egymáshoz való viszonyulása a nemek közti egyenlőség aspektusában A női vezetők egyenlőségét vizsgáló 9 országra kiterjedő összehasonlító tanulmány
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
2020
|
| Sorozat: | Prosperitas
7. No. 3 |
| Tárgyszavak: | |
| Kulcsszavak: | nemek közti egyenlőség női vezetők szervezeti kultúra nemzeti kultúra multinacionális vállalat |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/1732 |
MARC
| LEADER | 00000nab a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | publ1732 | ||
| 005 | 20230130105900.0 | ||
| 008 | 210308s2020 hu o 000 zxx d | ||
| 022 | |a 2786-4359 | ||
| 040 | |a BGE Publikációtár Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Tatár-Kiss Klára | |
| 245 | 1 | 2 | |a A nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra egymáshoz való viszonyulása a nemek közti egyenlőség aspektusában |b A női vezetők egyenlőségét vizsgáló 9 országra kiterjedő összehasonlító tanulmány |c Tatár-Kiss Klára |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |a Budapesti Gazdasági Egyetem |c 2020 | ||
| 300 | |a 21-47 | ||
| 490 | 0 | |a Prosperitas |v 7. No. 3 | |
| 520 | 3 | |a A női vezetők arányát tekintve a nemek közti egyenlőség az összes intézkedés ellenére sem valósult még meg globális szinten. Kutatásomban a nemzeti kultúra és a vállalati kultúra interszekcionális kapcsolatát vizsgálom azzal a céllal, hogy az egyenlőtlenség mögött meghúzódó kulturális dimenziókat, értékeket feltárjam. Kutatásom központi kérdése, hogy a nemzeti és a vállalati kultúra miként viszonyul egymáshoz a maszkulin-feminin értékek tekintetében, továbbá, hogy az értékek esetleges ütközése során vajon a vállalati kultúra győzedelmeskedik-e, és a globális értékrend kerül előtérbe a leányvállalatoknál, vagy a nemzeti kultúra felülírja a vállalat kultúráját. A felvetés vizsgálatára egy kilenc országot lefedő nemzetközi összehasonlító vizsgálatot folytatok. A kutatás konklúziója, hogy egy nagyon erős, fentről irányított, femininnek vallott – de maszkulin alapokra helyezett – vállalati kultúra képes felülírni a nemzeti kultúra maszkulin-feminin mivoltát, legalábbis a felszínen. Ez pedig azt jelenti, hogy a vizsgált multinacionális nagyvállalaton belül az adott nemzet női vezetőkről alkotott kollektív értékrendje másodlagos, azaz, a szervezeti kultúra az elsődleges befolyásoló tényező a nemek közti egyenlőség tekintetében. | |
| 650 | 4 | |a gazdálkodás- és szervezéstudományok | |
| 695 | |a nemek közti egyenlőség | ||
| 695 | |a női vezetők | ||
| 695 | |a szervezeti kultúra | ||
| 695 | |a nemzeti kultúra | ||
| 695 | |a multinacionális vállalat | ||
| 856 | 4 | 0 | |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1732/1/2020-3%20Tat%C3%A1r-Kiss.pdf |z Dokumentum-elérés |