A nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra egymáshoz való viszonyulása a nemek közti egyenlőség aspektusában A női vezetők egyenlőségét vizsgáló 9 országra kiterjedő összehasonlító tanulmány

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Tatár-Kiss Klára
Format: Article
Published: Budapesti Gazdasági Egyetem 2020
Series:Prosperitas 7. No. 3
Subjects:
Kulcsszavak:nemek közti egyenlőség
női vezetők
szervezeti kultúra
nemzeti kultúra
multinacionális vállalat
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1732

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ1732
005 20230130105900.0
008 210308s2020 hu o 000 zxx d
022 |a 2786-4359 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Tatár-Kiss Klára 
245 1 2 |a A nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra egymáshoz való viszonyulása a nemek közti egyenlőség aspektusában  |b A női vezetők egyenlőségét vizsgáló 9 országra kiterjedő összehasonlító tanulmány  |c Tatár-Kiss Klára  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem  |c 2020 
300 |a 21-47 
490 0 |a Prosperitas  |v 7. No. 3 
520 3 |a A női vezetők arányát tekintve a nemek közti egyenlőség az összes intézkedés ellenére sem valósult még meg globális szinten. Kutatásomban a nemzeti kultúra és a vállalati kultúra interszekcionális kapcsolatát vizsgálom azzal a céllal, hogy az egyenlőtlenség mögött meghúzódó kulturális dimenziókat, értékeket feltárjam. Kutatásom központi kérdése, hogy a nemzeti és a vállalati kultúra miként viszonyul egymáshoz a maszkulin-feminin értékek tekintetében, továbbá, hogy az értékek esetleges ütközése során vajon a vállalati kultúra győzedelmeskedik-e, és a globális értékrend kerül előtérbe a leányvállalatoknál, vagy a nemzeti kultúra felülírja a vállalat kultúráját. A felvetés vizsgálatára egy kilenc országot lefedő nemzetközi összehasonlító vizsgálatot folytatok. A kutatás konklúziója, hogy egy nagyon erős, fentről irányított, femininnek vallott – de maszkulin alapokra helyezett – vállalati kultúra képes felülírni a nemzeti kultúra maszkulin-feminin mivoltát, legalábbis a felszínen. Ez pedig azt jelenti, hogy a vizsgált multinacionális nagyvállalaton belül az adott nemzet női vezetőkről alkotott kollektív értékrendje másodlagos, azaz, a szervezeti kultúra az elsődleges befolyásoló tényező a nemek közti egyenlőség tekintetében. 
650 4 |a gazdálkodás- és szervezéstudományok 
695 |a nemek közti egyenlőség 
695 |a női vezetők 
695 |a szervezeti kultúra 
695 |a nemzeti kultúra 
695 |a multinacionális vállalat 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1732/1/2020-3%20Tat%C3%A1r-Kiss.pdf  |z Dokumentum-elérés