A világgazdasági válság (1929-1933) Magyarország gazdaságára gyakorolt hatásai = The impacts of the great depression 1929-33 on Hungary’s economy

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Domonkos Endre
Format: Article
Published: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály 2021
Series:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 2021 No. 1
Subjects:
doi:10.33565/MKSV.2021.01.01

Kulcsszavak:Gazdaságtörténet
Világgazdasági válság
Magyarország
Ipar
Mezőgazdaság
Pénzügyek
Economic history
Great Depression
Hungary
Industry
Agriculture
Finance
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1798

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ1798
005 20220323145658.0
008 220323s2021 hu o 000 zxx d
022 |a 2630-886X 
024 |a 10.33565/MKSV.2021.01.01  |2 doi 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Domonkos Endre 
245 1 2 |a A világgazdasági válság (1929-1933) Magyarország gazdaságára gyakorolt hatásai = The impacts of the great depression 1929-33 on Hungary’s economy  |c Domonkos Endre  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály  |c 2021 
300 |a 4-23 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 2021 No. 1 
520 3 |a Az 1929-1933-as világgazdasági válság súlyos következményekkel járt hazánk nemzetgazdaságára. A mezőgazdasági termékek világpiaci árcsökkenése az 1920-as évek második felétől rendkívül kedvezőtlenül érintette Magyarország és a térség agrárexportőr országait. Az agrárárak kedvezőtlen alakulása mellett további nehézséget jelentett a gazdaságilag fejlett országok által bevezetett protekcionista intézkedések (vámok és mennyiségi korlátozások). Mindezek következtében a korábbi értékesítési lehetőségek megszűntek vagy erőteljesen korlátozódtak. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az iparcikkek árai már az 1920-as években meghaladták a mezőgazdasági termékekét, így az agrárolló egyre szélesebbre nyílt. Jóllehet a válság először az agrárágazatban bontakozott ki, annak hatásai értelemszerűen átterjedtek az iparra is. Magyarországon az ipari válság főleg – az értékesítési piacok hiánya miatt – a nehézipari ágazatokat érintette, miközben a könnyűipar esetében lényegesen kisebb volt a termelés volumenének visszaesése. Az osztrák Kredit Anstalt 1931. május 12-én bekövetkezett fizetésképtelensége miatt a magyar bankrendszer is súlyos helyzetbe került. A bankzárlat elrendelése és a visszafizetések felfüggesztése mellett bevezették a kötött devizagazdálkodást. Lényeges változásra került sor a külkereskedelem terén. 1937-ben a magyar kivitel 42 százaléka, az Anschlusst követően pedig több mint 50 százaléka Németországba irányult. Az 1930-as évek végén hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere a Harmadik Birodalom lett. Az 1930-as évek közepétől kezdődő kedvező világgazdasági feltételeknek és a német újrafegyverkezési programnak, valamint a szervezett állami beavatkozásnak köszönhetően a magyar gazdaság teljesítménye 1937-re meghaladta a válság előtti szintet. A győri program (1938. március 12.) katonai és infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhetően gazdasági konjunktúra bontakozott ki, amely kedvező hatást gyakorolt mind a nehéz, mind a könnyűipari ágazatok fejlődésére. 
650 4 |a közgazdaságtudományok 
695 |a Gazdaságtörténet 
695 |a Világgazdasági válság 
695 |a Magyarország 
695 |a Ipar 
695 |a Mezőgazdaság 
695 |a Pénzügyek 
695 |a Economic history 
695 |a Great Depression 
695 |a Hungary 
695 |a Industry 
695 |a Agriculture 
695 |a Finance 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1798/1/6552-Cikk%20sz%C3%B6veg-27361-1-10-20210613.pdf  |z Dokumentum-elérés