Oroszország változó helye a globális térben (Földrajzi szempontok az orosz-ukrán háborúhoz)
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
Budapest, Magyarország
2022
|
| Sorozat: | BGE Szemelvények
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.29180/978-615-6342-49-2_8 |
| Kulcsszavak: | befolyási övezet centrum-periféria Európai Unió érdekszféra közel-külföld Oroszország Ukrajna |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/1972 |
| Kivonat: | „A földrajz ellen sok, mindent lehet tenni, kivéve politizálni” – mondta Antall József miniszterelnök (1990-1993). Oroszország szerepét, lehetőségeit a globális térben döntően határozza meg kontinensnyi méretű állam földrajzi elhelyezkedése. A 2022. február 24-én korlátozott konfliktusból pusztító háborúvá vált orosz-ukrán háborút számos elemzés igyekezett értékelni, értelmezni. Az alábbi tanulmány elsősorban arra igyekszik rámutatni, számos elemzést, megközelítést is ötvözve, hogy a földrajzi-geopolitikai helyzet még egy ilyen hatalmas ország lehetőségeit is meghatározzák történelmi távlatokban. A periférián maradás, a sikertelen felzárkózás a fejlett országokhoz determinálják Oroszország lehetőségeit, mely következménye az elmúlt évtizedekben az erőtér zsugorodása a földrajzi térben. Ráadásul abban a kedvezőtlen pozícióban is van Oroszország, hogy két centrumtérség – egy felfelé törekvő Kína és egy pozícióját veszítő Európa – között fekszik. A „birodalom” gyengülése tulajdonképpen a Szovjetunió megszűnésével is folytatódott, az egykori csatolt részek (az ún. közel-külföld) is egyre inkább önállóvá válnak, sőt a folyamat Ukrajnával már magát a keleti szláv „magterületet” is elérte. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 75-81 |
| ISBN: | 978-615-6342-49-2 |