Magyarország partnerállamai a Türk Államok Szervezetében – (geo)politikai körkép
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
2023-09-06
|
| Sorozat: | Business & Diplomacy Review
1 No. 1 |
| Tárgyszavak: | |
| Kulcsszavak: | Türk Tanács Török Államok Szervezete Törökország Azerbajdzsán Kazahsztán Kirgizisztán Üzbegisztán |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/2146 |
MARC
| LEADER | 00000nab a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | publ2146 | ||
| 005 | 20230918112354.0 | ||
| 008 | 230918s2023 hu o 000 zxx d | ||
| 022 | |a 3004-0116 | ||
| 040 | |a BGE Publikációtár Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Gyene Pál | |
| 245 | 1 | 0 | |a Magyarország partnerállamai a Türk Államok Szervezetében – (geo)politikai körkép |c Gyene Pál |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |a Budapesti Gazdasági Egyetem |c 2023-09-06 | ||
| 300 | |a 25-46 | ||
| 490 | 0 | |a Business & Diplomacy Review |v 1 No. 1 | |
| 520 | 3 | |a A 2009-ben életrehívott Türk Tanács – 2021-től új hivatalos nevén a Türk Államok Szervezete – jelenleg öt török nyelvű tagállamot tömörítő kormányközi szervezet. Négy alapítója Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán volt. 2019-ben Üzbegisztán teljes jogú tagként, míg 2018-ban és 2021-ben Magyarország, illetve Türkmenisztán megfigyelőként csatlakozott. A perzsa nyelvű Tádzsikisztán nem vesz részt az együttműködésben. A Türk Államok Szervezetének tagállamai az utóbbi években a magyar külpolitikai kiemelt fókuszú célországaiként jelentek meg. Az alábbi tanulmányban egy rövid áttekintést kívánunk nyújtani, hogy az öt teljes jogú tag, valamint a két megfigyelő milyen stratégiai, politikai és esetlegesen gazdasági előnyöket remélhet az együttműködéstől. A szervezet létrejöttének első számú kezdeményezője az erdoğani Törökország volt, amely a Közel-Kelet és a Balkán mellett a közép-ázsiai türk országokban is igyekszik regionális nagyhatalmi befolyását építeni. A 2020-as karabahi háborúban egyértelműen felértékelődött Azerbajdzsán regionális súlya is. A 2016-os elnökváltás óta külgazdasági téren dinamizálódó Üzbegisztán számára a nyitáshoz szintén kézenfekvő kereteket jelent a szervezet, míg az orosz dominanciájú posztszovjet integrációs tömbökbe mélyen beágyazott Kazahsztán és Kirgizisztán számára is enyhíthet az orosz medve egyre „fojtogatóbb” ölelésén. Magyarországnak pedig uniós tagállamként minden esélye megvan arra, hogy a jövőben ezen országok számára még inkább felértékelődjön, amit a saját gazdasági é politikai pozícióinak javítására használhat fel. | |
| 650 | 4 | |a politikatudományok | |
| 695 | |a Türk Tanács | ||
| 695 | |a Török Államok Szervezete | ||
| 695 | |a Törökország | ||
| 695 | |a Azerbajdzsán | ||
| 695 | |a Kazahsztán | ||
| 695 | |a Kirgizisztán | ||
| 695 | |a Üzbegisztán | ||
| 856 | 4 | 0 | |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2146/1/Gyene.pdf |z Dokumentum-elérés |