„Zöld” közúti vasúti vágányok a városi környezet fenntarthatóságának szolgálatában
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
Budapest
2023
|
| Sorozat: | Szemelvények a BGE kutatásaiból II. kötet
2. |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.29180/978-615-6342-76-8_37 |
| Kulcsszavak: | fenntarthatóság füvesített villamosvágány fenntartható városi környezet |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/2243 |
| Kivonat: | A II. világháborút követően a városi közlekedésben háttérbe szorult a villamos vasúti közlekedés ennek jegyében 1959-ben Pécsett, 1969-ben Nyíregyházán és 1974-ben Szombathelyen megszűnt a villamosvasúti közlekedés, valamint Debrecenben 1, míg Miskolcon pedig 2 vonal üzemelt tovább. Az 1990-es évektől a villamosvasúti közlekedés ismét fellendülő tendenciát mutat köszönhetően annak a várostervezési gyakorlatnak, amelyben az az elgondolás erősödött meg, amely a gépkocsiforgalom kiszorítását ösztönözte. Csökkentve ezáltal a forgalmi torlódást, a légszennyezést, megteremtve egy egészségesebb, élhetőbb városi környezet alapjait. Az élhető modern városok tömegközlekedésének egyik meghatározó elemévé vált a villamos újra. Jelenleg 4 városunkban üzemel villamosvasút, ezek: Budapest, Szeged, Miskolc és Debrecen. Tanulmányunk az épített környezet ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez hozzájáruló zöld vágányok szerepét és megvalósítási lehetőségeit vizsgálja. Munkánk során a füvesített vágányok vízigényének minimalizálhatóságát elemeztük a fű és varjúháj burkolatú vágányok esetében. A növényzet burkolatú vágány koncepció a vegetációt alkotó növények helyes megválasztása révén a zöldfelületi mutatók javulását eredményezi a városi környezet komplex rendszerében. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 292-299 |
| ISBN: | 978-615-6342-76-8 |