| Kivonat: | Tanulmányom fókuszában alapvetően nem az építészeti megoldások állnak, bár a témából adódóan természetesen ezekre is kitértem, sokkal inkább arra voltam kíváncsi, hogy milyen eszmények, értékrendszerek, kulturális hatások álltak ezen építészeti eszközök alkalmazásának hátterében. Írásomban a következő kérdésekre kerestem a választ: Mit jelent az ideális város a reneszánszban, mit jelent Palladio műveiben? Milyen szemlélet áll mindennek a hátterében és miben tükröződik ez vissza? Honnan merítette Palladio az építészeti eszményeit, miért érdeklődtek a művei iránt oly intenzíven a későbbi történelmi korszakokban is? A téma megértéséhez megvizsgáltam az érett reneszánsz korszakának szellemi, kulturális,városépítészeti sajátosságait, áttekintettem azokat a hatásrendszereket, amelyek Palladiogondolkodására és művészi kifejezésmódjára meghatározók voltak. Elsősorban az ókori építész és teoretikus, Vitruvius elméleti munkáját tanulmányoztam, hiszen alapmű volt általában véve a reneszánsz építészek, így Palladio számára is. Ezek után a reneszánsz alkotó, Leon Battista Alberti munkásságát és összefoglaló építészeti művét mutattam be, hiszen Palladióra nagy valószínűséggel ő volt a legnagyobb hatással.A reneszánsz ideális város egy megvalósult példája volt Bernardo Rossellino városépítő műve, akiII. Pius pápától kapta a megbízatást egy tökéletes város felépítésére, amely a pápa nevét kapta, s így lett Pienza.Palladiónak először a teoretikus munkásságáról írtam, majd az általa elképzelt ideális várost,Vicenzát mutattam be, az általa épített, legfontosabb épületek elemzésével. Végül Palladio hatására hívtam fel a figyelmet, vagyis a palladianizmus jelenségére Európában és Észak-Amerikában.Célom, a szakirodalmi elemzés és saját tapasztalataim alapján az egyes korszakokon átívelő eszmék művészi kifejezésének vizsgálata volt, egy konkrét művész, Palladio tevékenységén keresztül. |
|---|