Pénzügyi műveltség, pénzügyi jólét és a digitális pénzügyi műveltség 2023. évi eredményei és összefüggései nemzetközi összehasonlításban

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Sárközy Helga
Format: Book part
Published: Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest 2024
Series:II. Csernyák László konferencia közleményei
Subjects:
doi:10.29180/978-615-6342-90-4_7

Kulcsszavak:digiális pénzügyek
pénzügyi műveltség
pénzügyi jólét
mesterséges intelligencia
pénzügyi oktatás
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/2333

MARC

LEADER 00000naa a2200000 i 4500
001 publ2333
005 20241213124226.0
008 241213s2024 hu o 000 zxx d
020 |a 978-615-6342-90-4 
024 |a 10.29180/978-615-6342-90-4_7  |2 doi 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Sárközy Helga 
245 1 0 |a Pénzügyi műveltség, pénzügyi jólét és a digitális pénzügyi műveltség 2023. évi eredményei és összefüggései nemzetközi összehasonlításban  |c Sárközy Helga  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem  |b Budapest  |c 2024 
300 |a 88-104 
490 0 |a II. Csernyák László konferencia közleményei 
520 3 |a A pénzügyi műveltség vizsgálatára mintegy 39 ország - köztük 20 OECD-tagország és 8 G20-tag – részvételével zajlott az OECD/INFE 2022-23. évi átfogó kutatása, melynek eredménye 2023. év végén látott napvilágot. Az átlagos pénzügyi műveltségi pontszám az összes részt vevő ország viszonylatában 100-ból 60 pont, ami bár javulást mutat az előző évi adatokhoz képest, de nem elégséges, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások piacának mérete és jellege jelentősen nőtt és megváltozott az elmúlt 5 évben. Az OECD pénzügyi műveltségről szóló ajánlása az egyéni pénzügyi jólétet ismeri el a pénzügyi műveltséggel kapcsolatos programok végső céljaként. A kutatások bebizonyították, hogy a magasabb pénzügyi műveltség nagyobb egyéni pénzügyi jóléttel jár. A pénzügyi jólét egyik dimenziója az egyének személyes pénzügyi helyzetükről alkotott szubjektív felfogását tükrözi, másik fontos eleme a pénzügyi ellenálló képesség, amely a negatív pénzügyi sokkokkal való megbirkózás képességét jelenti. Jelen írásban foglalkozunk továbbá a digitális pénzügyi műveltséggel, ami az általános pénzügyi műveltség egy speciális területe. Szintén az OECD megközelítésében vizsgáljuk a digitális pénzügyi jártasságot, amely szükséges ahhoz, hogy az egyének tisztában legyenek a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal és digitális technológiákkal, és biztonságosan használják azokat. Az eredmények azt mutatják, hogy összes részt vevő országban átlagosan csak a felnőttek 29%-a éri el a minimális digitális műveltségi pontszámot, és ami még fontosabb adat számunkra, hogy a pénzügyi termékek és szolgáltatások online kezelésével foglalkozó felnőtteknek mindössze 38%-a éri el a digitális pénzügyi jártasság minimális célpontszámát. Magyarország a vizsgált országok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedik el. Megállapíthatjuk tehát, hogy a felnőtt lakosság többsége nem feltétlenül rendelkezik elegendő tudással és készséggel a digitális termékek és szolgáltatások biztonságos használatához, ami indokolhatja, azt is hogy az összes válaszadók 15%-a jelezte, hogy volt már csalás- vagy kifejezetten pénzügyi csalás áldozata. A pénzügyi műveltséggel, és ennek részeként a digitális pénzügyi műveltséggel valamint a pénzügyi jóléttel foglalkozó legfrissebb kutatási eredmények azt is igazolják, hogy mihamarabb szükséges pénzügyi oktatással felzárkóztatni a nőket, fiatalokat vagy időseket - akik a legalacsonyabb pénzügyi műveltségi szinttel rendelkeznek - mert csak így képesek megalapozott pénzügyi döntéseket hozni, vagy biztonságosan kapcsolatba lépni az egyre inkább digitalizált pénzügyi szektorral, ami egyben össztársadalmi érdekünk. 
650 4 |a közgazdaságtudományok 
695 |a digiális pénzügyek 
695 |a pénzügyi műveltség 
695 |a pénzügyi jólét 
695 |a mesterséges intelligencia 
695 |a pénzügyi oktatás 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2333/1/7.cikk_II.Cserny%C3%A1k_L%C3%A1szl%C3%B3_Konf_K%C3%B6zlem%C3%A9nyei.pdf  |z Dokumentum-elérés