A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szerepe a magyar–török kulturális kapcsolatok alakulásában
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
2024
|
| Sorozat: | Business & Diplomacy Review
2 No. 1 |
| Tárgyszavak: | |
| Kulcsszavak: | Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány magyar– török kulturális kapcsolatok kultúrdiplomácia műemlék |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/2335 |
MARC
| LEADER | 00000nab a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | publ2335 | ||
| 005 | 20241219084923.0 | ||
| 008 | 241219s2024 hu o 000 zxx d | ||
| 022 | |a 3004-0116 | ||
| 040 | |a BGE Publikációtár Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Báhidszki Réka | |
| 245 | 1 | 2 | |a A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szerepe a magyar–török kulturális kapcsolatok alakulásában |c Báhidszki Réka |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |a Budapesti Gazdasági Egyetem |c 2024 | ||
| 300 | |a 39-61 | ||
| 490 | 0 | |a Business & Diplomacy Review |v 2 No. 1 | |
| 520 | 3 | |a Gül baba, azaz a Rózsák atyja oszmán szerzetes, a bektasi rendhez tartozó dervis volt, aki a legenda szerint Buda elfoglalása idejében halt meg. Sírkápolnája Jahjapasazáde Mehmet budai pasa idejében épült az eleinte Gül baba dombjának, később Rózsadombnak nevezett lankákon. A türbe 1914 óta hivatalosan is műemlék, emellett jelentős szakrális- és építészettörténeti érték. Állapota hosszú évtizedeken keresztül igencsak elhanyagolt volt, míg 2015–2018 között a magyar és a török kormány együttműködésében megtörtént a terület felújítása. Ezt követően a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány feladata lett, hogy a türbét és annak környezetét megóvja, üzemeltesse, valamint kulturális és turisztikai központtá fejlessze. Az alapítvány amellett, hogy az épületet és környezetét fenntartja és működteti, egyúttal a magyar–török kulturális élet egyik fontos intézményévé is vált. Az írás célja, hogy bemutassa annak a folyamatnak az egyes fázisait, amelynek során az oszmán mauzóleumból előbb a 20. század során műemlék, majd ezt követően a folyamatos helyreállítások következtében egy olyan, kulturális központba ágyazott történeti épület lett, amely aktívan részt vesz a jelenkori magyar–török kulturális kapcsolatok alakításában. A tanulmány arra keresi a választ, hogy egy oszmánkori műemlék milyen szempontok szerint láthat el aktuális kultúrdiplomáciai feladatokat. | |
| 650 | 4 | |a természettudományok | |
| 695 | |a Gül Baba Türbéje | ||
| 695 | |a Örökségvédő Alapítvány | ||
| 695 | |a magyar– török kulturális kapcsolatok | ||
| 695 | |a kultúrdiplomácia | ||
| 695 | |a műemlék | ||
| 700 | 1 | |a Kovács Máté Gergő |e aut | |
| 700 | 1 | |a Pálfi Gábor |e aut | |
| 856 | 4 | 0 | |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2335/1/06%20B%C3%A1hidszki%20R%20-%20Kov%C3%A1cs%20M%20G%20-%20P%C3%A1lfi%20G.pdf |z Dokumentum-elérés |