A spanyol pártrendszerben bekövetkezett változások a 2023. évi regionális és országgyűlési választások tükrében és a spanyol európai uniós elnökség prioritásai

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Domonkos Endre
Format: Book part
Published: Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest 2024
Series:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok
Subjects:
doi:10.29180/978-615-6886-06-4_2

Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/2373

MARC

LEADER 00000naa a2200000 i 4500
001 publ2373
005 20241220083109.0
008 241220s2024 hu o 000 zxx d
020 |a 978-615-6886-06-4 
024 |a 10.29180/978-615-6886-06-4_2  |2 doi 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Domonkos Endre 
245 1 2 |a A spanyol pártrendszerben bekövetkezett változások a 2023. évi regionális és országgyűlési választások tükrében és a spanyol európai uniós elnökség prioritásai  |c Domonkos Endre  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem  |b Budapest  |c 2024 
300 |a 35-62 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 
520 3 |a 2023. május 28-án regionális és helyhatósági választásokat tartottak 12 autonóm közösségben Spanyolországban, melynek eredményeként a pártrendszer jelentős mértékben átalakult. Míg a Spanyol Néppárt (PP) a szavazatok 31,5 százalékával a legerősebb politikai erővé vált az ibériai országban, addig a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 2019-es választásokhoz képest lényegesen gyengébben szerepelt, és mindössze három autonóm közösségben (Asztúria, Kasztília La-Mancha és Navarra) győzött a jobboldali politikai erőkkel szemben. A szocialisták koalíciós partnere, az Unidas Podemos elvesztette kormányzás terén korábban betöltött szerepét egy sor autonóm közösségben, Aragóniában, a Baleáriszigeteken és Valenciában. A centrista Ciudadanos összesen 300 ezer szavazattal tartományi parlamenti képviselet nélkül maradt. A Vox harmadik politikai erőként meghatározó szerepet játszott a kormányalakítási tárgyalások során tartományi szinten. A baloldali kormánykoalíció veresége miatt, Pedro Sánchez miniszterelnök bejelentette, hogy 2023. július 23-án előrehozott választásokat tartanak a dél-európai országban. Az országgyűlési választásokat a jobbközép Spanyol Néppárt nyerte meg a szavazatok 33 százalékával (137 mandátum), miközben a szocialisták 121 mandátumot szereztek a 350 fős Képviselőházban, ugyanakkor a két politikai erő nem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges mandátumok abszolút többségét (176 képviselői hely). A spanyol szocialisták csak hosszas tárgyalások után a katalán függetlenségpárti erők (Katalán Köztársasági Baloldal és Junts per Catalunya) támogatásával alakíthattak kormányt. Pedro Sánchez miniszterelnökké való újbóli megválasztását a két katalán párt az amnesztiatörvény Képviselőház általi elfogadásától tette függővé. A jogszabályt végül a spanyol parlament alsóháza 2024. május 30-án jóváhagyta, amely júniusban hatályba is lépett. A rendelkezés – megszüntetve minden korábban indított jogi eljárást – közkegyelmet biztosított minden katalán vezető részére, akik részt vettek és közreműködtek Katalónia függetlenségéről, 2017. október 1-jén rendezett népszavazáson. Jóllehet a kormányzó szocialisták és a katalán elszakadáspárti politikai erők támogatásukról biztosították a jogszabályt, a konzervatív Spanyol Néppárt és a szélsőjobboldali Vox élesen ellenezte azt, hangsúlyozva a törvény alkotmányellenességét. Az amnesztiatörvény a spanyol társadalmat is megosztotta. A tanulmány célja a spanyolországi regionális és országgyűlési választások előzményeinek értékelése és a pártrendszer átalakulását befolyásoló tényezők vizsgálata az ibériai országban. Lényeges szempontot jelent a választási kampány mellett a regionális választások áttekintése. Végül a spanyol európai uniós elnökség főbb prioritásainak bemutatása kap hangsúlyt, a július 23-i országgyűlési választások következményeinek átfogó elemzésével. 
650 4 |a politikatudományok 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2373/1/2.cikkMKSV_Mult_Jelen_Jovo_Tanulmanykotet_V%C3%A1g%C3%A1ny%20Judit%20Bernade.pdf  |z Dokumentum-elérés