Magyarország és a bécsi konzuli egyezménya külügyminisztériumi iratok tükrében (1961–1964)
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Published: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
2024
|
| Series: | Business & Diplomacy Review
2 No. 2 |
| Subjects: | |
| Kulcsszavak: | konzuli kapcsolatok joga Bécsi Konzuli Egyezmény magyar konzuli szolgálat konzuli funkciók magyar konzuli igazgatás |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/2384 |
| Abstract: | A konzuli kapcsolatok jogának legfontosabb forrása az 1963-ban kodifikált Bécsi Egyezmény a konzuli kapcsolatokról (BKE). Az ENSZ égisze alatt megrendezett kodifikációs konferencián a szocialista országok is képviseltették magukat, majd annak záróokmányát az Egyezmény szövegével együtt megszavazták. Ennek ellenére az aláírástól 1963-ban még egységesen tartózkodtak. Nem sokkal később megtört ugyan ez az egység (Lengyelország és Csehszlovákia is aláírta 1964-ben), Magyarország azonban – a részt vevő delegáció egyértelműen pozitív véleménye ellenére – egészen 1987-ig nem csatlakozott hozzá. Az aláírás elmaradásának okát nem csupán emiatt érdemes megvizsgálni, hanem mert a konzuli szolgálat szervezetére és tevékenységére vonatkozó elveket összefoglaló (belső eredetű) jogszabály az 1918. évi V. néptörvényen kívül nem létezett ekkor. A konzuli szolgálat és igazgatás felépítését, funkcióit, valamint feladatait a joganyagban elszórtan, elsősorban a hatályban lévő kétoldalú konzuli szerződésekből, nemzetközi szerződésekből, illetve minisztériumi rendeletekből és utasításokból ismerhették meg a szolgálat tagjai. Tanulmányomban, a konferenciát követő végső döntés megszületését kutatva, levéltári dokumentumokra támaszkodva szeretném a lehető legteljesebben rekonstruálni a Külügyminisztérium által végzett előkészítő munkát, elemezni a kodifikációs konferencián részt vett delegáció jelentéseit, valamint véleményét az Egyezményről. |
|---|---|
| Physical Description: | 47-64 |
| ISSN: | 3004-0116 |