|
|
|
|
| LEADER |
00000naa a2200000 i 4500 |
| 001 |
publ2439 |
| 005 |
20250227150655.0 |
| 008 |
250227s2024 hu o 000 zxx d |
| 020 |
|
|
|a 978-615-6886-11-8
|
| 024 |
|
|
|a 10.29180/978-615-6886-11-8_1
|2 doi
|
| 040 |
|
|
|a BGE Publikációtár Repozitórium
|b hun
|
| 100 |
1 |
|
|a Belyó Pál
|
| 245 |
1 |
2 |
|a A munkaerőpiac változásai
|b A keresetek alakulása
|c Belyó Pál
|h [elektronikus dokumentum]
|
| 260 |
|
|
|a Budapesti Gazdasági Egyetem
|b Budapest
|c 2024
|
| 300 |
|
|
|a 5-15
|
| 490 |
0 |
|
|a Dr. Sztanó Imre Emlékkonferencia
|
| 520 |
3 |
|
|a A foglalkoztatottság szintje az Európai Unióban elérte a koronavírus járvány előttit. A munkanélküliségi ráta 27 tagállamra vonatkozó rangsorában Magyarország a 4,3 százalékos mutatóval a 21. helyen van, ez kedvező foglalkoztatottsági viszonyokra utal. Érzékelhető változás azonban nem ment végbe a nemek közötti foglalkoztatottsági arányokban. Ezt a folyamatot látjuk a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták esetében is. Változatlanul gondot jelez, hogy az álláskeresők egyharmada legalább egy éve nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliség átlagos időtartama 10 hónap körüli. Az elmúlt 3 évtizedben maximum az átlagbér 40-44 százalékát érte el a minimálbér, de a kormány elképzelése szerint legkésőbb 2027-ig az átlagbér 50 százalékára emelkedne. Ehhez évi 17-18 százalékkal kellene emelni a minimálbért. Súlyosabb kockázat az infláció alakulása, ugyanis a gyors béremelést a vállalatok minden bizonnyal azonnal érvényesítik a fogyasztói árakban. Több éven keresztül folyó magas a minimálbér emelés kialakíthat egy un. ár-bérspirált, részben éppen a legkisebb bérek termelékenységtől elszakított emelése miatt.
|
| 650 |
|
4 |
|a közgazdaságtudományok
|
| 856 |
4 |
0 |
|u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2439/1/Dr.%20Sztan%C3%B3%20Imre%20Elml%C3%A9kkonferencia_konferencia-1.cikk.pdf
|z Dokumentum-elérés
|