| Kivonat: | A tanulmány a megszólítási formák, azon belül a tegeződés és a magázódás egyetemi oktatásban való alkalmazásának hatásait vizsgálja. Kutatásunk célja feltárni, hogy ezek a megszólítási formák hogyan befolyásolják a tanulási környezetet, a tanulási motivációt és az oktató-hallgató kapcsolatot. Az adatgyűjtés során strukturált interjúkat készítettünk harmadéves egyetemi hallgatókkal, akik egy féléven keresztül részt vettek egy kölcsönös tegeződési formát alkalmazó kurzuson. Esettanulmányunk eredményei rámutatnak arra, hogy adatközlőink szerint a megszólítási forma jelentős hatással van a hallgatók bevonódására és az oktatási légkörre: a tegezés alkalmazása elősegíti a nyíltabb kommunikációt és az oldott tanulási légkör kialakulását, míg a magázódás fenntartja a formális távolságot és tiszteletet az oktatók és a hallgatók között. A tegeződés és magázódás használatának különböző szempontjait kvalitatív kutatási módszert alkalmazva vizsgáltuk, majd javaslatokat tettünk kommunikációs stratégiák fejlesztésére. A kutatás jelentőségét növeli, hogy a mai, dinamikusan változó környezetben elengedhetetlen, hogy a felsőoktatási intézmények megértsék és hatékonyan kezeljék a különböző, kommunikációval összefüggő kihívásokat, melyek egyúttal lehetőségek is. A tanulmány javasolja a felsőoktatási intézmények számára, hogy mérlegeljék a kommunikációs protokollok rugalmasabbá tételét és az oktatói képzésekben való figyelembevételét. |
|---|