| Abstract: | Senki nem szeret adót fizetni. A legnépszerűbb eszköz arra, hogy kényszerítsék az embereket az adófizetésre, az az elrettentés politikája. Számottevő bizonyíték van arra, hogy a kényszerítési erőfeszítések növelhetik az adószabályok betartását, de az extrém büntetési tételek akár fordított hatást is kifejthetnek – alacsonyabb adófizetést és általános bizalom elvesztést eredményezhetnek az állami intézményekben. Az adócsalással és a rejtett gazdasággal való harc és ezek mértékének visszaszorítása minden országnak fontos politikai célja. A rejtett gazdaság okait széleskörűen, többféle kutatási módszerrel vizsgálják. Az adócsalás alap modellje a várható hasznosság maximalizálásán alapszik. A kutatások egy része, főleg kezdetben, a klasszikus közgazdaságtani eszköztárral vizsgálta az okokat, míg a későbbi vizsgálatok túlmutatnak ezeknek az elemzéseknek a korlátozott eszköztárán és viselkedéstani, gazdaságpszichológiai, szociológiai szempontból is igyekszenek megközelíteni az adóelkerülés, adómegtagadás, adócsalás mögött meghúzódó okokat. Ebben a tanulmányban a kormányzatba és intézményekbe vetett bizalom, az adózók tisztelettel való kezelése - az ellenőrzési szervek által, a kényszerítő intézkedések hatása, az adórendszer stabilitása és adófizetési hajlandóság, adómorál között keresem az összefüggéseket. A kérdés vizsgálata mindenkor kulcsfontosságú, hiszen az árnyékgazdaság hatással van a társadalom egészére és az adott ország gazdasági folyamataira, ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat. |
|---|