A magyar időszemlélet és annak hatása a gazdasági együttműködésekre és a munkafolyamatokra

Bibliographic Details
Main Author: Szűcs Nikolett
Other Authors: Fajt Dr. Balázs
Format: Students’ Scientific Association paper
Kulcsszavak:gazdasági együttműködés
gazdaságpszichológia
időszemlélet
interkulturális kommunikáció
interkulturális menedzsment
munkafolyamatok
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/57905
Description
Abstract:A kutatás célja a magyar időszemlélet átfogó vizsgálata, különösen annak a gazdasági együttműködésekre és a munkafolyamatokra gyakorolt hatásának azonosítása. Bár számos nemzetközi tanulmány született más országok időszemléletének feltárására, Magyarország esetében még nem készült olyan empirikus kutatás, amely a magyar társadalom időhöz való viszonyát gazdasági szempontok figyelembevételével vizsgálta volna, így jelen kutatás hiánypótlónak tekinthető. A magyar időnormák megismerése nemcsak a vezetők számára nyújthat hasznos útmutatást a hatékonyabb munkafolyamatok kialakításában, hanem kulcsfontosságú lehet a nemzetközi és szubkulturális együttműködések optimalizálásában is. A tanulmány a kvantitatív kutatási paradigma keretein belül kérdőíves módszerrel (n=1225) tárja fel azokat a tényezőket (pl. életkor, nem, munkahelyen betöltött pozíció), melyek hatással lehetnek az időkezelésére, azon belül is a pontosság és a késés megítélésére. Az eredmények alapján megállapítható, hogy Magyarországon a pontossággal kapcsolatos időnormák egyén- és szituációfüggők, vagyis nincs széles körű konszenzus a késés meghatározását illetően. Mivel a pontosságágra vonatkozó időnormák homályosak, azok szándékolatlan megsértése nemcsak interkulturális környezetben, hanem szervezeten belül is konfliktusokat okozhat. Az adatok elemzésének tükrében az is kijelenthető, hogy a magyar gondolkodásmód erősen óraközpontú, vagyis a késés megítélésénél az óra által mutatott idő sokkal fontosabb szerepet játszik, mint a felmerülő körülmények. Ez többek között arra is hatással van, hogy időmenedzsment szempontjából a magyar gazdasági szereplők számára mely kultúrákkal gördülékenyebb az együttműködés.