Latin-Amerika szerepe az USA-Kína geopolitikai rivalizálásban
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Amerikai Egyesült Államok befektetés fdi geopolitika kína külkereskedelem külpolitika Latin-Amerika |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58099 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58099 | ||
| 005 | 20250923125602.0 | ||
| 008 | 250923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Balogh Zsombor Bálint | |
| 245 | 1 | 0 | |a Latin-Amerika szerepe az USA-Kína geopolitikai rivalizálásban |c Balogh Zsombor Bálint |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a 21. század elejére az Amerikai Egyesült Államok (USA) és a Kínai Népköztársaság közötti geopolitikai és gazdasági rivalizálás a nemzetközi rendszer egyik legmeghatározóbb dinamizmusává vált. E folyamat következményei nem korlátozódnak csupán az ázsiai–csendes-óceáni térségre, hanem kiterjednek olyan, hagyományosan az Egyesült Államok befolyási övezetének tekintett régiókra is, mint Latin-Amerika. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy milyen szerepet tölt be Latin-Amerika az USA és Kína közötti nagyhatalmi versengés kontextusában, különös tekintettel a gazdasági és politikai kapcsolatrendszerek átalakulására. A dolgozat három fő pilléren nyugszik: elsőként történeti áttekintést nyújt az USA–Latin-Amerika kapcsolatok fejlődéséről a Monroe-doktrínától a hidegháborús intervenciókig, bemutatva azokat a történelmi traumákat, amelyek máig befolyásolják a régió amerikai külpolitikához való viszonyát. Ezt követően elemzi Kína Latin-Amerikában való térnyerésének folyamatait, különös tekintettel a kereskedelem, a közvetlen külföldi befektetések (FDI), valamint az infrastruktúra-fejlesztési projektek – például a Chancay kikötő és a Digitális Selyemút – szerepére. Végül összehasonlító elemzést ad a két nagyhatalom jelenlegi stratégiáiról és a régió válaszlépéseiről. A kutatás kvalitatív módszertanon alapul, tereptapasztalatokkal és szakirodalmi elemzéssel ötvözve. A témaválasztás külön aktualitását adja, hogy a latin-amerikai régió iránti kínai érdeklődés látványosan fokozódott, miközben az Egyesült Államok figyelme időszakosan más régiókra irányult. A dolgozat hipotézise szerint a kínai befolyás növekedése nem csupán gazdasági természetű, hanem hosszabb távon politikai-stratégiai átrendeződést is előidézhet, amely átrajzolhatja a globális hatalmi egyensúlyt. Az eredmények azt mutatják, hogy míg az USA továbbra is domináns szereplő maradt a politikai szférában és a biztonságpolitikai együttműködés területén, Kína gazdasági jelenléte dinamikusan növekszik, különösen a nyersanyagkitermeléshez, az energiainfrastruktúrához és a digitális kommunikációhoz kapcsolódó beruházások révén. A kínai–latin-amerikai kereskedelem volumene az elmúlt két évtizedben megsokszorozódott, és Kína több ország – például Brazília - legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. Emellett a kínai közvetlen tőkebefektetések és a soft power eszköztára (pl. ösztöndíjprogramok, kulturális központok) szisztematikusan bővül. A dolgozat következtetése szerint Latin-Amerika fokozatosan egy többpólusú versengési térséggé válik, ahol a hagyományos amerikai dominanciát kínai kihívás egészíti ki. A régió országai egyre tudatosabban lavíroznak a két nagyhatalom között, igyekezve maximalizálni a geopolitikai mozgásterüket és gazdasági hasznukat. Ugyanakkor a geopolitikai fragmentáció, a belső politikai instabilitás, valamint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek továbbra is korlátozzák a régió aktív és egységes fellépését. Összességében a kutatás rávilágít arra, hogy Latin-Amerika nem csupán passzív terepe a nagyhatalmi vetélkedésnek, hanem sajátos érdekérvényesítési stratégiákkal rendelkező aktív szereplőként formálja a jövő globális hatalmi viszonyait. A régió jövőbeli szerepe nagymértékben attól függ, mennyiben képes kihasználni gazdasági potenciálját, megerősíteni politikai intézményeit, és stratégiai partnerségeket kialakítani a nemzetközi porondon. | |
| 695 | |a Amerikai Egyesült Államok | ||
| 695 | |a befektetés | ||
| 695 | |a fdi | ||
| 695 | |a geopolitika | ||
| 695 | |a kína | ||
| 695 | |a külkereskedelem | ||
| 695 | |a külpolitika | ||
| 695 | |a Latin-Amerika | ||
| 700 | 1 | |a Majoros Dr. Pál |e ths | |
| 700 | 1 | |a Réthi Dr. Gábor |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58099/1/VE%CC%81GSO%CC%8B%20-%20Latin-Amerika%20szerepe%20az%20USA-Ki%CC%81na%20geopolitikai%20rivaliza%CC%81la%CC%81sban.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58099/2/Balogh%20Zsombor%20B%C3%A1lint%20LA.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58099/3/Balogh_Zsombor_Biralat_Kulso.pdf |z Dokumentum-elérés |