Mesterséges intelligencia és digitális művészet Etikai dilemmák és hatások a kreatív alkotókra
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | digitális művészet etika mesterséges intelligencia MI művészet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/59611 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban a mesterséges intelligencia (MI) kreatív alkotókra való hatását vizsgálom. Célom, hogy rávilágítsak az MI és az emberi kreativitás kapcsolatára, valamint arra, hogy milyen irányba mozdulhat el a digitális művészet, illetve a művészek világa az MI további fejlődésével. A téma körbejárásához kutatásom során a következő fő kérdéseket vizsgálom meg: Milyen etikai kihívásokkal jár az MI alapú művészet megjelenése a digitális rajzolásban? Milyen mértékben változtatja meg az MI az emberi kreativitás fogalmát? Segítheti-e az MI a digitális művészeket, vagy csak negatív hatással lehet munkájukra? Az első kérdéssel azokra a morális dilemmákra koncentrálok, amelyeket az MI generálta műalkotások okoznak. Ide tartozik a szerzői jogok megkérdőjelezése, az emberi alkotás értékének csökkenése, valamint az a veszély, hogy a mesterséges intelligencia helyettesítheti az emberi művészeket. A digitális rajzolás világában az MI eszközök megkönnyíthetik a munkafolyamatokat, ugyanakkor a művészek identitása és egyedisége is veszélybe kerülhet. A második kérdéssel az MI által teremtett szemléletmód váltást vizsgálom a kreativitás felé. A hagyományos felfogás szerint a kreativitás kizárólag emberi képesség. Az MI azonban algoritmusok alapján képes „fantáziadús” műveket generálni, ami felveti a kérdést: lehet-e egy mesterséges intelligencia valóban kreatív, vagy csupán az emberi leleményesség visszatükrözése? Ha egy MI rendszer alkot egy festményt vagy illusztrációt, az mennyiben nevezhető eredetinek, illetve művészinek? 3 A harmadik kérdéssel azt vizsgálom, hogy a mesterséges intelligencia eszközei milyen módon befolyásolják a digitális művészek munkáját: elősegítik-e az alkotói folyamatot, vagy inkább korlátozzák és veszélyeztetik azt. Az MI támogató szerepe megjelenhet az inspiráció keresésében, az alkotási folyamat gyorsításában vagy akár a repetitív feladatok automatizálásában. Ugyanakkor felmerülhet a veszély, hogy a túlzott használata csökkenti az emberi művészek egyediségét, vagy akár gazdasági nehézségeket okoz azáltal, hogy helyettesíti a humán alkotókat. Ennek fényében keresem a választ arra, hogy vajon az MI inkább partnerként működik a művészek számára, vagy olyan tényezőként, amely hosszú távon háttérbe szoríthatja őket. Szakdolgozatomban arra törekszem, hogy minél mélyebben beleássak abba, hogy a mesterséges intelligencia művészetben való használatát milyen véleménnyel látják mind a külső szemlélők, mind az alkotók. Először az MI és a digitális művészet fogalmát és működésük alapjait ismertetem, majd azok találkozását. A második fejezetben az MI által generált, digitális művészetben felmerülő etikai dilemmákat vizsgálom. Kitérek kicsit a szerzői jogi kérdésekre, és arra is, hogy milyen módon befolyásolja az MI az emberi kreativitás fogalmát. Végül arra keresem a választ, hogy miként viszonyulnak az emberek a mesterséges intelligencia által kreált műalkotásokhoz. Megvizsgálom, hogy az emberek véleményének szempontjából mekkora a különbség az MI ezen a területen való használata, illetve az egyéb területeken való alkalmazása között. Szó lesz arról is, hogy egyáltalán művészetnek tekinthetőe az „MI rajz”, illetve arról, hogy az megkülönböztethető-e az emberi alkotásoktól, elsősorban a Következő Rembrandt (továbbiakban The Next Rembrandt) projektet alapul véve. |
|---|