Kereskedelem megvalósulása a munkaerőtől az értékesítésig

Bibliográfiai részletek
Szerző: Kovács Klaudia Fanni
További közreműködők: Békési Gábor György
Dokumentumtípus: Projektmunka
Kulcsszavak:értékesítési tevékenység
fogyasztói magatartás
gazdasági helyzet
infláció
kiskereskedelem
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/59751

MARC

LEADER 00000nnm a2200000 i 4500
001 dolg59751
005 20260409145521.0
008 260409suuuu hu o 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Kovács Klaudia Fanni 
245 1 0 |a Kereskedelem megvalósulása a munkaerőtől az értékesítésig  |c Kovács Klaudia Fanni  |h [elektronikus dokumentum] 
516 |a Project_work 
520 3 |a Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy már egy kisebb csoporton belül is számos eltérés van a vásárlási szokásokban illetve a véleményekben a növekvő árakkal és ennek megoldásával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a kérdés nagyon összetett, és a kereskedelmi vállalatok is nagyon nehéz helyzetben vannak, hogy a piaci változásokra megfelelően tudjanak reagálni. Amit az interjúim alapján megtudtam az az, hogy az embereket továbbra is az árérzékenységük vezeti vásárlásaik során. Ebből a szempontból számos találó megoldással rendelkeznek az üzletek, de jellemzően az akciós újságok és televíziós reklámok azok, melyek legjobban megragadják a figyelmet. Ha személyes tapasztalatomat is számításba veszem, nagyon hatékonyak tudnak lenni a kasszák mellett, vagy a folyosók központi részén elhelyezett leértékelt, kiárusított termékeket összegyűjtő polc, kosár. Általánosságban szívesebben választanak az interjú résztvevői is olyan termékeket, melyeket nem ismernek, ha azok le vannak értékelve. Véleményem szerint az is a tudatos vásárlás része, hogy jól bevált márkákat vásárolunk, amelyek nem engedik, hogy csalódjunk bennük, így a pénzkidobás érzését keltve. Kevésbé vagyunk elégedetlenek, ha az adott vételár valamivel alacsonyabb, mint a megszokott. Az egyéb forrásokat felhasználó vizsgálat arra enged következtetni, hogy hiába növekednek folyamatosan a bérek Magyarországon, sajnos nem tudja lekövetni a környezetünkben fellépő adók, árfolyam ingadozás, infláció okozta árnövekedést. Úgy gondolom, hogy az euró bevezetése, mint fő kérdés kezd beigazolódni. Egyrészt, az euró övezet országai egyértelműen jobban teljesítenek, akkor is, ha csak az inflációra tekintünk. Másrészt pedig a stabil gazdasági háttér lehetővé tenné a kiszámítható árakat, béreket, ami által az emberek számára is élvezhetőbb lenne a vásárlás, hiszen nem kellene feltétlenül mindig bevásárló listákat, spórolási terveket és az akciókat előtérbe helyezni. Nem utolsó sorban, így a kereskedelmi vállalatok is nyereségesen tudnának működni az országunkban.Dolgozatom témája tulajdonképpen a kereskedelem megvalósulásának bemutatása volt egy áruházláncon keresztül, viszont a vásárlási szokások alakulásának vizsgálata egy sokkal szélesebb körű kutatást igényelt, kitekintve az Európai Unióba és a szomszédos országokba. Szükség volt a fogyasztói társadalom megfogalmazására, mely megfelelő hátteret adott az életszínvonal adatainak és a gazdasági helyzetnek. Ezek alapján megállapítható volt, hogy az ország lakosságának nagy része az emelkedő árak hatására igyekszik átszervezni a kiadásait.Bár a primer és szekunder kutatásaim során némi ellentmondást véltem felfedezni az euró bevezetésével kapcsolatban, arra nem kaptam egyértelmű választ, hogy mindez miként befolyásolná, előnyösen avagy hátrányos módon érintené a fogyasztói szokásokat, hiszen ugyanúgy lennének negatív és pozitív hatásai is. Általánosságban viszont elmondható, hogy az euró övezethez való csatlakozás feltételeinek teljesülése már egy remek kiinduló pont lenne a stabil gazdasági működés felé vezető úton. Ez pedig azt jelenti, hogy ezáltal stabilizálódna az infláció, növekedésnek indulna a GDP, emelkednének a bérek, ahogy az életszínvonal is. Véleményem szerint, ha az emberek spórolás nélkül tudnának gazdálkodni a pénzükkel, sokkal jobban előtérbe kerülnének azok az értékek, amiket például többek között a Tesco is képvisel, a klímaváltozás kellemetlenségei elleni harc, a közösségi szerepvállalás vagy a nagylelkű támogatások, adományok. A kedvezményeket és akciókat hirdető táblákat felválthatná az egészséges élelmiszerek, a helyi termelők termékei és a környezetbarát csomagolás iránti kereslet. Összegzésül pedig, habár a gazdasági stabilitás és az élhetőbb ország létrejötte még elég távol van a jelenlegi körülményekhez mérten, bízom abban, hogy idővel számos változás teszi majd lehetővé a kivándorlás megállítását, a vásárlói élmény javítását és Magyarország fellendülését, Európai Uniós szintre emelését. 
695 |a értékesítési tevékenység 
695 |a fogyasztói magatartás 
695 |a gazdasági helyzet 
695 |a infláció 
695 |a kiskereskedelem 
700 1 |a Békési Gábor György  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59751/1/Projektmunka%20Kov%C3%A1cs%20Klaudia%20Fanni%20jav..pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59751/2/Biralat_Mit%C3%A1k%20%28Kovacs%29%20Klaudia%20Fanni.pdf  |z Dokumentum-elérés