Beszállítói kockázatok és fenntarthatósági szempontok vizsgálata

Bibliográfiai részletek
Szerző: Hidi Dániel László
További közreműködők: Király Éva
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:beszállító(k)
fenntarthatóság
kis- és középvállalkozás - KKV
kockázat
kockázatkezelés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/59863

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg59863
005 20260409145652.0
008 260409suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Hidi Dániel László 
245 1 0 |a Beszállítói kockázatok és fenntarthatósági szempontok vizsgálata  |c Hidi Dániel László  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A 21. században az anyagáruk szállításánál nemcsak az időben történő kézbesítésre kell figyelni, hanem a földrajzi korlátokra, az ellátási láncok esetleges megszorításaira, valamint a fenntarthatósági jogszabályok betartására is.A fenntarthatóság esetében általánosan annak környezeti aspektusaira gondolunk és alapvetően az is az egyik leginkább mérhető mozgatórugója, amelyből 3 féle kibocsátási lehetőség ismert. A Scope 1 kibocsátások közvetlen üvegházhatású gázok, amelyek olyan forrásokból származnak, amelyeket a vállalat közvetlenül birtokol vagy irányít. Ezek a kibocsátások magukban foglalják például az üzemanyag elégetéséből származó kibocsátásokat a vállalat járműveiben, kazánjaiban vagy kemencéiben. A Scope 2 kibocsátások ezzel szemben a közvetett üvegházhatású gázok, amelyek az energia vásárlásából származnak, mint például az elektromos áram, gőz, hő vagy hűtés. Bár ezek a kibocsátások fizikailag nem a vállalat létesítményeiben keletkeznek, mégis a vállalat energiafelhasználásának eredményeként számítják őket. Az utolsó, a Scope 3 pedig kibocsátások tekintetében a legösszetettebbek és potenciálisan a legjelentősebbek, mivel ezek az üvegházhatású gázok a vállalat értékláncának minden szakaszában keletkeznek. Ide tartoznak például a beszállítók által kibocsátott gázok, a termékek szállítása és használata során keletkező kibocsátások, valamint a hulladékkezelésből származó kibocsátások. A Scope 3 kibocsátások mérésével a vállalatok teljes képet kapnak a működésük teljes környezeti hatásáról, és lehetőséget kapnak arra, hogy csökkentsék ezeket a kibocsátásokat az értéklánc különböző szakaszaiban. (McKinsey & Company, 2024) Úgy vélem, hogy a Scope 3, azaz a nem közvetlenül a vállalat tevékenységéből származó széndioxid kibocsátási megfelelőségek a legszignifikánsak, amelyek a vevők és szállítók szoros együttműködésében megoldandóak és amelyet jelen dolgozat is részletesen taglal. A jogi, pénzügyi és teljesítménybeli kockázati faktorok mellett egyre inkább teret kell adni a fenntarthatóságnak, hisz a multinacionális vállalatok már egyre inkább kötelezve vannak, hogy erre a területre is kiemelt hatást gyakoroljanak. A kockázati oldalt javítva nagyobb figyelmet szükséges fordítani a szállítói előszűrések különböző aspektusainak (pl. fenntarthatóság, pénzügy, jog, csalásmegelőzés, compliance stb.), hisz ez az a pont, ahol a kockázat akár megelőzhetővé is válhat. Munkámat a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnál, a közép-kelet európai régió egyik legnagyobb olajvállalatnál végzem, mint elemzője és teljesítménymenedzsment szakértője a csoportszintű nem szénhidrogénjellegű beszerzés funkcionális területnek. Feladataim során gyakran találkozok beszállítóktól kapott és beszállítókról szóló nyers adatokkal, amelyek elemzését egyedül is végzem. Ezen elemzések elkészítése során az üzletfolytonosság érdekében különös figyelmet fordítok a szállítói kör elemzésére és kockázataik feltárására. Szakdolgozati témám a szállító-vevői kapcsolatok elemzésére kíván fókuszálni, kiemelten a beszállítói kiválasztásra, illetve minősítésre vonatkozóan. Dolgozatom célja, hogy rávilágítsak a beszállítói előminősítésekre és kockázatmenedzsmentre, amelyeket a 21. századi gazdasági válságok, ellátáslánci krízisek és konfliktusok előtérbe helyeznek még a hétköznapi emberek számára is. Továbbá az említett fenntarthatóságot, mint irányt és már elvárást is bemutassam a szállítói kiválasztási folyamatokban. Másodsorban pedig kutatásommal a hazai kis- és középvállalkozási szektort kívánom előtérbe helyezni. Célom, hogy a kialakult és egyre jobban előtérbe kerülő szabályozások és megfelelések megerősödést kapjanak Magyarországon. Az említett elvárások egyre nagyobb adminisztrációs, nyilvántartási terhet rónak ezen szektorra, amelyet érdemlegesnek tartok taglalni, rávilágítani szükségességükre és megoldásaikra. 
695 |a beszállító(k) 
695 |a fenntarthatóság 
695 |a kis- és középvállalkozás - KKV 
695 |a kockázat 
695 |a kockázatkezelés 
700 1 |a Király Éva  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59863/1/Szakdolgozat_Hidi_D%C3%A1niel_L%C3%A1szl%C3%B3.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59863/2/Hidi%20D%C3%A1niel%20%20L%C3%A1szl%C3%B3%20-%20b%C3%ADr%C3%A1lati%20lap%20BELS%C5%90.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/59863/3/Hidi%20D%C3%A1niel%20L%C3%A1szl%C3%B3%20b%C3%ADr%C3%A1lat.pdf  |z Dokumentum-elérés