Az infláció és a fogyasztói magatartás összefüggései Magyarországon

Bibliographic Details
Main Author: Farkas Ádám Zoltán
Other Authors: Dobó Dr. Róbert
Format: Project work
Kulcsszavak:fogyasztó(k)
fogyasztói magatartás
gazdaság
infláció
vásárlás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/60042

MARC

LEADER 00000nnm a2200000 i 4500
001 dolg60042
005 20260409145917.0
008 260409suuuu hu o 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Farkas Ádám Zoltán 
245 1 3 |a Az infláció és a fogyasztói magatartás összefüggései Magyarországon  |c Farkas Ádám Zoltán  |h [elektronikus dokumentum] 
516 |a Project_work 
520 3 |a A gazdasági egyensúlyokat alapjaiban megbolygató infláció nemcsak makrogazdasági szinten jelent kihívást, hanem a háztartások mindennapi életére is közvetlen hatást gyakorol. Az árszínvonal tartós emelkedése a reáljövedelmek csökkenését eredményezi, aminek következtében a fogyasztók kénytelenek újra gondolni pénzügyi prioritásaikat, és takarékosabb, tudatosabb magatartásformákat kialakítani. A háztartások alkalmazkodóképessége a pénzügyi stabilitás megőrzésének egyik legfontosabb záloga, ugyanakkor ebben számos pszichológiai és szociális tényező is szerepet játszik.A vásárlási szokások infláció hatására történő átalakulása különösen érzékenyen érinti a középosztály alsó és középső rétegeit, ahol a jövedelmi mozgástér korlátozottsága miatt minden ármozgás azonnali válaszreakciókat generál. A promóciós ajánlatok iránti fokozott figyelem, a márkahűség fellazulása, valamint az otthoni főzés arányának növekedése mind olyan jelenségek, amelyek egy komplex adaptációs folyamat részeként értelmezhetők. A projektdolgozat célja pontosan ezeknek a folyamatoknak a feltérképezése volt egy strukturált kérdőíves kutatás révén.A kutatás legfontosabb eredményei arra engednek következtetni, hogy az infláció érzékelése szinte minden válaszadó életében napi szinten jelen van és közvetlenül befolyásolja fogyasztási döntéseiket. A megkérdezettek többsége fokozott árérzékenységet mutatott, amely az akciók figyelemmel kísérésében, a helyettesítő és saját márkás termékek választásában, valamint az árak több üzletben történő összehasonlításában nyilvánul meg. Az otthoni főzés gyakorisága szintén megnövekedett, különösen a napi és kétnapi rendszerességgel főzők magas aránya mutatja az étkezési költségek tudatos racionalizálását. A nem tervezett vásárlások gyakorisága ugyan magas maradt, de a válaszadók többsége vásárlása előtt legalább részben megtervezett listát készít, és igyekszik a maradékokat is hasznosítani. A promóciók iránti érdeklődés kifejezetten élénk, azonban ezek elsődlegesen a választást, nem pedig a vásárlási mennyiséget befolyásolják. A márkahűség veszített erejéből, a válaszadók nagyobb része inkább ár- és termékkategória-függően választ, semmint korábbi márkapreferenciái alapján. A pénzügyi stabilitás megítélése erősen bizonytalan. A legtöbben „változónak” értékelik anyagi helyzetüket, miközben a túlköltekezés élménye sokak számára időről időre megjelenik.Végső konklúzióként megállapítható, hogy az inflációs nyomás a magyar háztartások körében jelentős viselkedésváltozást generált, ami a vásárlási döntések racionalizálásában, a fogyasztási szokások átalakulásában, valamint a pénzügyi tudatosság növekedésében is tetten érhető. A vásárlói magatartás ebben az új gazdasági környezetben fokozatosan igazodik az árak emelkedéséhez, miközben a háztartások különböző adaptív stratégiákat alakítanak ki a mindennapi megélhetési költségek csökkentésére. 
695 |a fogyasztó(k) 
695 |a fogyasztói magatartás 
695 |a gazdaság 
695 |a infláció 
695 |a vásárlás 
700 1 |a Dobó Dr. Róbert  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60042/1/Farkas_%C3%81d%C3%A1m_Zolt%C3%A1n_Infl%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_fogyaszt%C3%B3i_magatart%C3%A1s.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60042/2/KM%20FOSZK%20b%C3%ADr%C3%A1lati%20lap%20Farkas%20%C3%81d%C3%A1m%20Zolt%C3%A1n%20DR.pdf  |z Dokumentum-elérés