A xx. századi totális diktatúrák propagandája, mint politikai marketingkommunikáció
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 20. század marketingkommunikáció Németország Olaszország propaganda szovjetunió |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/60300 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg60300 | ||
| 005 | 20260409150254.0 | ||
| 008 | 260409suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Balázs Márk Bence | |
| 245 | 1 | 2 | |a A xx. századi totális diktatúrák propagandája, mint politikai marketingkommunikáció |c Balázs Márk Bence |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Dolgozatom kiindulópontja az a felismerés volt, hogy a 20. század totalitárius rendszereiben a politika és a kommunikáció szétválaszthatatlan egységet képeztek. A bevezetésben rámutattam, hogy a politikai propaganda nem csupán a múlt eszköze, hanem a modern politikai marketingkommunikációban is jelen van, gyakran álcázott vagy professzionális formában. A dolgozatom elején meghatároztam a totális diktatúrák politikai és társadalmi jellemzőit, különös tekintettel az egypártrendszerre, az ideológiai kizárólagosságra, a vezérkultuszra, valamint az állami erőszakszervezetek és a terror szerepére. Kiemeltem, hogy ezek a rezsimek a társadalmi élet minden területét igyekeztek ellenőrzés alá vonni, és a propaganda kulcsszerepet játszott a totális kontroll megteremtésében és fenntartásában. Ezután a propaganda fogalmának és történeti fejlődésének részletes ismertetése következett. A propaganda meghatározásánál különbséget tettem a manipuláció és a meggyőzés között, valamint bemutattam annak retorikai gyökereit (ethosz, pathosz, logosz), és fejlődését az egyházi hittérítéstől kezdve az első világháború állami kampányaiig. Külön figyelmet fordítottam a 20. századi totalitárius propaganda technikai sajátosságaira, mint a médiamonopólium, a tömegmédia centralizált irányítása és a központi narratívák építése. A következő fejezetekben a politikai marketing és marketingkommunikáció elméleti alapjait tárgyaltam, melyek segítik a propaganda működésének modern kontextusba helyezését. A marketingelméletből kiindulva bemutattam a politikai marketing evolúcióját, különösen a 4P-modell adaptációját a politikai térbe, valamint a 4M+2P-modellt, amely jól szemlélteti, hogy a mai politikai kampányok miként integrálják a klasszikus propagandaelemeket (pl. üzenet, média, kampányszervezet). Ezután következett a kutatás, amelynek célja az volt, hogy feltárja a náci Németország, a fasiszta Olaszország és a sztálinista Szovjetunió propagandájának működését, és megvizsgálja, milyen kommunikációs stratégiák révén váltak ezek a rendszerek hatékonnyá. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a politikai propaganda nem csupán kiegészítő eleme volt a diktatúrák kommunikációs stratégiáinak, hanem sok esetben annak középpontjában állt. A modern politikai marketing eszközei, mint a politikai reklám vagy a PR csak korlátozott mértékben képesek olyan mély és tartós érzelmi befolyást gyakorolni a választókra, mint a tudatosan felépített, érzelmekre ható propaganda. A 20. század totalitárius rendszerei a propaganda alkalmazásában új dimenziókat nyitottak meg és rendszerszinten a tömegkommunikáció teljes kontrolljára építve igyekeztek formálni az egyéni és kollektív gondolkodást. Elemzésem során világossá vált, hogy ezek a rendszerek bár politikai-ideológiai alapjaikban különböztek a propaganda gyakorlati megvalósításában sok közös elemet használtak. Ilyenek például az egyszerű és gyakran ismételt üzenetek, az ellenségkép kialakítása és folyamatos fenntartása, a vezérkultusz tudatos építése, valamint a vizuális propaganda (plakátok, jelképek) intenzív alkalmazása. Ezek az eszközök nemcsak a társadalmi kohéziót erősítették, hanem a lakosság érzelmi világát is célba vették, leggyakrabban félelem, harag, bűntudat vagy nemzeti büszkeség formájában. Kiemelt figyelmet fordítottam Joseph Goebbels propagandaminisztériumának működésére, amely rendszerszinten alkalmazta és tökéletesítette a modern tömegbefolyásolás technikáit. Goebbels propagandaelmélete és gyakorlata mintául szolgált más totalitárius rezsimek számára is, és hatása (ha más néven és más formában is) ma is érzékelhető a modern politikai kommunikációban. A dolgozat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a propaganda pszichológiai hatásmechanizmusai (különösen az érzelmi befolyásolás) napjainkban is aktívan jelen vannak a demokratikus politikai marketingben. A mai politikai kampányok sokszor olyan technikákat alkalmaznak (például az ellenségképzés, félelemkeltés vagy szimbolikus üzenetátvitel), amelyek párhuzamba állíthatók a múlt totalitárius rendszereinek eszköztárával, még ha ma már szofisztikáltabb és kevésbé direkt módon is. Dolgozatom célja nem pusztán a történeti-összehasonlító elemzés volt, hanem egyfajta társadalmi figyelemfelhívás is, mivel fontos, hogy a mai választópolgárok felismerjék a politikai manipuláció különböző formáit, és kritikusan viszonyuljanak a politikai üzenetekhez. Csak egy tudatos, reflektív közönség képes megőrizni autonómiáját a politikai térben. A demokrácia működése ugyanis nem pusztán intézményi garanciákon, hanem a választók tudatosságán, médiaműveltségén és ellenálló képességén is múlik. Ezért is különösen időszerű a propaganda történeti és jelenkori vizsgálata, mivel segíthet a mai politikai kommunikáció rejtett motivációinak leleplezésében és a választói szabadság védelmében. | |
| 695 | |a 20. század | ||
| 695 | |a marketingkommunikáció | ||
| 695 | |a Németország | ||
| 695 | |a Olaszország | ||
| 695 | |a propaganda | ||
| 695 | |a szovjetunió | ||
| 700 | 1 | |a Sólyomfi Dr. Andrea Hanna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60300/1/Szakdolgozat_Balazs_Mark_Bence.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60300/2/Bal%C3%A1zs%20M%C3%A1rk%20Bencce.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60300/3/Bal%C3%A1zs%20M%C3%A1rk%20Bence.pdf |z Dokumentum-elérés |