A személyre szabott orvoslás jövője genetikai alapok, digitális technológiák és társadalmi elfogadottság
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adatvédelem big data döntéstámogató rendszerek egészségügy mesterséges intelligencia személyre szabott orvoslás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/60336 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg60336 | ||
| 005 | 20260409150442.0 | ||
| 008 | 260409suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Balogh Zsombor | |
| 245 | 1 | 2 | |a A személyre szabott orvoslás jövője |b genetikai alapok, digitális technológiák és társadalmi elfogadottság |c Balogh Zsombor |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A személyre szabott orvoslás az elmúlt évtizedben a modern egészségügy egyik meghatározó innovációs területévé vált. Célja, hogy a kezelések ne általános protokollokon alapuljanak, hanem egyénre szabottan, a beteg genetikai jellemzőihez, életmódjához és környezeti sajátosságaihoz igazodva kerüljenek kialakításra. Ennek részeként a személyre szabott gyógyszerajánlások olyan terápiás döntéseket támogatnak, amelyek figyelembe veszik a betegek közötti eltérő gyógyszerreakciókat, mellékhatásokat és gyógyszer-metabolizációs sajátosságokat. A mesterséges intelligencia térnyerésével jelentősen felgyorsult az egészségügyi adatok elemzése, ami új lehetőségeket teremt a precízebb és gazdaságosabb gyógyszerelési döntésekben. Az AI-alapú döntéstámogató rendszerek nagy mennyiségű genetikai, demográfiai és klinikai adatot képesek valós időben feldolgozni, ezáltal csökkentve a diagnosztikai hibák számát, a próbálkozás alapú gyógyszerváltásokat, és az ezekből fakadó felesleges egészségügyi költségeket.A technológiai fejlődés ellenére azonban továbbra is komoly kihívást jelent az adatbiztonság, a digitális rendszerbe vetett bizalom és az etikai megfelelés kérdése. A személyes egészségügyi adatok különösen érzékeny kategóriának számítanak, így a lakosság adatmegosztási hajlandósága döntően befolyásolja, hogy a személyre szabott gyógyszerajánlások milyen mértékben tudnak elterjedni a gyakorlatban. A szakdolgozat célja ezért az volt, hogy feltérképezze a magyar lakosság attitűdjeit az adatmegosztással, a bizalommal és a személyre szabott gyógyszerajánlások elfogadásával kapcsolatban, valamint azt, hogy a demográfiai tényezők és az egészségügyi tapasztalatok milyen irányba befolyásolják ezeket.A kutatás módszertana két fő részből épült fel. Az első egy 114 fős online kérdőíves vizsgálat volt, amely a válaszadók nemét, iskolai végzettségét, egészségügyi tapasztalatait, a krónikus betegségek meglétét és a mellékhatás-élményeket is mérte. A Likert-skálás kérdések segítségével számszerűsíthetővé vált az AI-rendszerekbe vetett bizalom, az adatmegosztási hajlandóság, valamint a személyre szabott orvoslás iránti nyitottság. A hipotézisek vizsgálatához független mintás t-próbát alkalmaztam, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, vannak-e statisztikailag is igazolható különbségek az egyes csoportok (például egészségügyben dolgozók vs. nem dolgozók) között. A kutatás második része egy félig strukturált szakmai interjú volt egy egészségügyi szakemberrel, amely kvalitatív módon egészítette ki a kvantitatív eredményeket.Az eredmények alapján a válaszadók többsége alapvetően nyitott a személyre szabott orvoslás és az AI-rendszerek iránt. A résztvevők 63%-a teljes mértékben támogatná azokat a digitális megoldásokat, amelyek bizonyítottan pontosabb gyógyszerajánlásokat eredményeznek. Ugyanakkor az adatbiztonság továbbra is kritikus kérdés maradt: számos válaszadó hangsúlyozta, hogy csak akkor osztana meg genetikai vagy egészségügyi adatokat, ha megbizonyosodik a rendszerek és az adatkezelés átláthatóságáról. A statisztikai vizsgálatok azt mutatták, hogy bár az egészségügyben dolgozók nagyobb bizalmi értékeket mutattak az AI-technológiák iránt, a különbségek több esetben nem bizonyultak szignifikánsnak. A krónikus betegség megléte és a negatív mellékhatás-tapasztalatok szintén növelték az adatmegosztási hajlandóságot, de ezek hatása sem minden esetben ért el szignifikanciaszintet.A szakmai interjú megerősítette, hogy az AI és a digitalizáció hosszú távon elkerülhetetlen része lesz az egészségügynek, azonban a teljes integrációhoz idő, jogi stabilitás, megfelelő infrastruktúra és szemléletformálás szükséges. A szakember szerint a technológia jelentős előnyöket kínál, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a betegellátás emberi oldala nem szorulhat háttérbe.Összességében a kutatás azt mutatja, hogy a személyre szabott gyógyszerajánlások társadalmi elfogadottsága Magyarországon kedvező, azonban a lakosság adatbiztonsági aggodalmai lassíthatják a széleskörű bevezetést. A dolgozat eredményei ugyan nem általánosíthatók a teljes népességre, de értékes szempontokat kínálhatnak az egészségügyi technológiák társadalmi megítélésének megértéséhez, és hozzájárulhatnak a jövőbeni fejlesztési irányok tudatosabb kialakításához. | |
| 695 | |a adatvédelem | ||
| 695 | |a big data | ||
| 695 | |a döntéstámogató rendszerek | ||
| 695 | |a egészségügy | ||
| 695 | |a mesterséges intelligencia | ||
| 695 | |a személyre szabott orvoslás | ||
| 700 | 1 | |a Buza Dr. Krisztián Antal |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60336/1/Szakdolgozat_BaloghZsombor_AFSA1A.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60336/2/biralat_Balogh_Zsombor.pdf |z Dokumentum-elérés |