Az innováció finanszírozása – kockázati tőkével finanszírozott hazai startup vállalatok jellemzőinek kvantitatív és kvalitatív vizsgálata
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Students’ Scientific Association paper |
| Kulcsszavak: | finanszírozás finanszírozási kör innováció kockázati tőke startup |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/60413 |
| Abstract: | Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult a fiatal, gyors növekedésű vállalatokra, azaz a startupokra. E vállalkozások a bennük rejlő növekedési potenciál kiaknázása érdekében gyakran külső forrásból vonnak be tőkét, melyek közül az egyik leggyakoribb formát az intézményes kockázati tőke jelenti. Kutatásomban a kockázati tőkével finanszírozott hazai startupok jellemzőit vizsgáltam. Elsősorban a befektetési, illetve tőkebevonási folyamat felépítését térképeztem fel, majd arra kerestem választ, hogy a kockázati tőke bevonása rövid távon kimutatható hatással van-e a startupok növekedésére. A kutatás során kevert módszertant alkalmaztam, amely lehetővé tette a téma több szempontú megközelítését. Egyrészt kvalitatív kutatás keretében interjúkat készítettem olyan startupalapítókkal, akik az elmúlt években legalább egy kockázati tőke bevonási folyamaton végigmentek. A témát a másik oldalról is megvizsgáltam: interjút készítettem hazai kockázati tőkebefektető társaságok szakembereivel is. Ezek az interjúk segítettek megérteni, hogyan zajlik a kockázati tőkebefektetés folyamata mind a befektetők, mind a startupok szemszögéből. A kvalitatív megközelítést kvantitatív kutatás egészítette ki. Ennek során különböző forrásokból 146 magyar startup összesen 190 kockázati tőkefinanszírozását gyűjtöttem össze a 2015 és 2024 közötti időszakból. Az így létrehozott adatbázis lehetőséget adott a három kutatási kérdésemhez kapcsolódó öt hipotézis tesztelésére. A vizsgálat során elemeztem, hogy a kockázati tőke bevonása hatással van-e a startupok árbevételére, alkalmazotti létszámára és mérlegfőösszegére, továbbá azt is, hogy a finanszírozási összeg és az árbevétel-növekedés között fennáll-e pozitív kapcsolat. Emellett azt is megvizsgáltam, hogy a vállalatok alapításától az első befektetési körig (Pre-seed) eltelt idő tekintetében van-e különbség a budapesti és vidéki startupok között. Az eredmények alapján a startupok árbevétele, mérlegfőösszege és létszáma szignifikánsan magasabb volt a finanszírozást követő évben, mint az azt megelőzőben. A Seed körös befektetések esetében továbbá pozitív, szignifikáns, közepesnél valamivel gyengébb korreláció mutatkozott a finanszírozás összege és az árbevétel növekedése között. Ugyanakkor az első körös befektetés megszerzéséig eltelt idő alapján nem volt kimutatható különbség a startupok között székhelyük – budapesti vagy vidéki – szerint. |
|---|