A Z generáció és a kulturális marketing kapcsolata Japán popkultúra a magyar piacon

Bibliográfiai részletek
Szerző: Nemes Márton Dénes
További közreműködők: Zarándné Dr. Vámosi Kornélia Erzsébet
Dokumentumtípus: TDK dolgozat
Kulcsszavak:fogyasztói magatartás
japán gazdaság
japán popkultúra
kulturális marketing
Z generáció
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/60425
Leíró adatok
Kivonat:A dolgozat központi kérdése, hogy a kulturális marketing miként hat a Z generáció fogyasztói magatartására, és mennyiben adaptálható a japán anime- és manga alapú marketing Magyarországon. A kutatás abból a felismerésből indul ki, hogy az anime és a manga nem csupán szórakoztatóipari tartalom, hanem a kulturális marketing sajátos eszköze, amely érzelmi azonosuláson és közösségi részvételen keresztül képes a fiatal fogyasztók elérésére. A japán popkultúra globális térnyerése a kulturális branding és a glokalizáció folyamatain keresztül új kommunikációs lehetőségeket nyit a magyar marketing számára is. A dolgozatom központi kérdése, hogy a kulturális marketing miként hat a Z generáció fogyasztói magatartására, és mennyiben adaptálható a japán anime- és manga alapú marketing Magyarországon. A kutatás abból a felismerésből indul ki, hogy az anime és a manga nem csupán szórakoztatóipari tartalom, hanem a kulturális marketing sajátos eszköze, amely érzelmi azonosuláson és közösségi részvételen keresztül képes a fiatal fogyasztók elérésére. A japán popkultúra globális térnyerése a kulturális branding és a glokalizáció folyamatain keresztül új kommunikációs lehetőségeket nyit a magyar marketing számára is. A kutatásom vegyes módszertani megközelítést alkalmaz. A kvalitatív szakasz két félig strukturált interjúra épül, amelyek kulturális és popkulturális marketingkörnyezetből származó szakemberek tapasztalatait vizsgálják. Az interjúk Braun és Clarke (2006) tematikus elemzési módszerével kerültek feldolgozásra, amely feltárta a Z generáció elérésében meghatározó mintázatokat, például a vizualitás, az élményközpontúság és a hitelesség szerepét. A kvantitatív szakasz egy online kérdőíves kutatás formájában valósul meg, amely magyar Z generációs válaszadók fogyasztói attitűdjeit és viselkedési mintáit méri. Az SPSS segítségével végzett leíró statisztikai elemzés célja, hogy számszerűen is feltárja a japán kulturális tartalmakhoz való viszonyt és a vásárlási döntéseket befolyásoló tényezőket. Az általam vezetett szakértői interjúk és az online folytatott kvantitatív felmérés megerősítette, hogy a Z generáció tagjai a márkakommunikációban az érzelmi hitelességet és a közösségi részvételt keresik. A kérdőíves felmérés elemzése feltárta, hogy az anime és manga vizuális világa, valamint a részvételi kultúra elemei (pl. cosplay, online fandomok) szignifikánsan növelik a márka iránti elköteleződést. Eredményeim szerint a magyar kulturális intézmények és vállalatok számára a japán popkultúra elemeinek glokalizált adaptációja mérhetően hatékony stratégiai eszköz a fiatal generáció elérésére és lojalitásának kiépítésére. A dolgozatom hiánypótló módon járul hozzá a kulturális marketing és a generációkutatás interdiszciplináris metszetének feltárásához. Konkrét és gyakorlati iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a globális kulturális trendek – különösen a japán popkultúra – miként hasznosíthatók a magyar piac sajátosságaihoz illesztett és hatékony kommunikációs stratégiákban.