A magyarországi szétválások jellemzői és pénzügyi hatásai
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | TDK dolgozat |
| Kulcsszavak: | átalakulás hatás(ok) Magyarország szétválás szétválások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/60454 |
| Kivonat: | A vállalatok átalakulása a gazdasági környezetben gyakran előforduló jelenség, amely jelentős hatással van a cégek működésére, pénzügyeire és szervezeti felépítésére, és ezen felül a gazdaság egészére is. Ezek a folyamatok nem csupán jogi események, hiszen ezek gyakran gazdasági megfontolásból történnek. A szétválás az átalakulás egyik formája, amely során egy szétváló gazdasági társaság vagyona több jogutód gazdasági társaság között oszlik meg. Ennek következtében a vállalat egyes tevékenységei elkülönülnek, új egységek jönnek létre, ami lehetővé teszi, hogy a vállalat fókuszáltabban működjön és optimalizálja működését. A kutatás célja, hogy hozzájáruljon a szétválások magyarországi sajátosságainak és azok gazdasági hatásainak mélyebb megértéséhez. A kutatás a hazai szétválási esetek általános és pénzügyi jellemzőit vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy milyen következményekkel járnak a vállalatok pénzügyi teljesítményére nézve. Ennek keretében a dolgozatomban két kutatási kérdésre keresek választ: 1) Mik az általános jellemzői a magyarországi vállalati szétválásoknak? 2) Hogyan változik a vállalatok pénzügyi teljesítménye a szétválás után? A kutatásom folyamán pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat elemeztem, amelyek saját készítésű adatbázison alapulnak. Az adatbázis 10, 2022 júniusában megtörtént szétválási eseten alapul, amelyekhez az adatokat a cégek által a Cégközlönyben közzétett szétválási közlemények és a cégek éves beszámolói tartalmazzák. A szétválások leggyakoribb módja a kiválás, és leggyakrabban a szolgáltatási ágazatban történik. A legtöbb esetben a vagyon több, mint 50%-a megmarad a jogelőd vállalatban. A kötelezettségeket csak kis mértékben vállalja át a jogutód vállalat. A szétválás után nem javult a jogelőd cégek saját tőkéhez viszonyított nyereségessége, míg a jogutód vállalatok esetében a szétválást követően pedig gyengébb volt, mint a jogelődöké. Az eladósodottság és a likviditás alakulására nem volt lényeges hatása a szétválásoknak, ezeket inkább a járvány miatt kialakult gazdasági helyzet alakította. A szétválások magyarországi esetei viszonylag kevéssé feldolgozott témának számítanak, ezért jelen munka a felvásárlások és szétválások hazai szakirodalmának bővítéséhez kíván hozzájárulni. |
|---|