A Prospect Theory mint kognitív torzítás a controlling riportálási és a döntéshozatali folyamatokban
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | TDK dolgozat |
| Kulcsszavak: | controlling Kilátáselmélet kognitív torzítás Prospect Theory viselkedéstudomány |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/60477 |
| Kivonat: | A kutatás központi kérdése, hogy a Prospect Theory, vagyis a Kilátáselmélet által leírt kognitív torzítások, különösen a referenciapont-függőség, a veszteségkerülés és a keretezési hatás, miként jelennek meg a controlling riportálási és vezetői döntéshozatali folyamatokban. A controlling célja az objektív, adatalapú döntéstámogatás biztosítása, ugyanakkor a gyakorlatban a vezetői döntéseket továbbra is befolyásolják az emberi ítéletalkotás pszichológiai sajátosságai. A kutatás célja annak feltárása, hogy ezek a torzítások milyen formában épülnek be a controlling információk értelmezésébe, és milyen módon alakítják a döntési magatartást. A vizsgálat kvalitatív és kvantitatív elemeket egyaránt tartalmazó, feltáró jellegű kutatás. A módszertan több szinten közelít a jelenséghez: egyrészt döntési helyzeteket modellező kérdőíves felmérések, másrészt a döntési logika mélyebb megértését szolgáló szöveges és tapasztalati adatok elemzése révén. Az adatgyűjtés a controlling területén dolgozó szakemberek és vezetők körében történt, különböző iparági háttérrel és szervezeti mérettel. A válaszok a szakmai tapasztalat, a kockázati attitűd, a profitcélok kijelölése, a költségterv-optimalizálás és a veszteséghatár-megítélés dimenzióit is érintették. Az elemzés során mind a kvalitatív mintázatok tematikus kódolása, mind a kvantitatív adatok statisztikai feldolgozása megvalósult, amely alapján különböző klaszterek rajzolódtak ki. Ezek a klaszterek a döntési preferenciák, a kockázatvállalási hajlandóság és az értelmezési keretek különbözőségeit mutatják. Az eredmények azt mutatják, hogy a Prospect Theory által leírt kognitív torzítások a controlling gyakorlatában is kimutathatók, és érdemben hatnak a vezetői döntéshozatalra. A kutatás hozzájárul a viselkedéstudomány és a controlling közötti kapcsolat elmélyítéséhez, valamint alapot teremt a torzításokat tudatosan kezelő döntéstámogató rendszerek fejlesztéséhez. |
|---|